Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. április 28. - Előterjesztés a nappali hallgatók perspektivikus tantervéről. Előadó: Orosz Árpád adjunktus, Oktatási O. vezetője

IV. ám c-ryaoeu perspektivikus szakositási rend szerint a következő szakokra oszlik: I. Ipar gazdaságtana szak. II.Belkereskedelmi szak. III.Külkcr. ske d eImi s zak. IV.Mezőgazdaság gazdaságtana szak. V. Pénzügyi szak* a/ költségvetési és hitelspeoializáció. b/ Könyvviteli specializáció• VI. Általános közgazdasági szak. Az egyes szakokon folyó szakképzés célja röviden a következők­ben foglalható össze? I. Ipar gazdaságtana szak. A képzés célj ai Ipar szakos közgazdászok képzése az egyes ipar­ágak nagyvállalatai, irányitó szervei és egyes esetekben felsőbb ipari irányitó szervek /ipari minisztériumok, Országos Tervhi­vatal, Központi Statisztikai Hivatal, Állami Ellenőrző Központ/ számára. A szakképzés alapján a végzett hallgatók üzemi, válla­lati tervgazdasági, munkaügyi, anyagellátási osztályokon köz­gazdasági munkakörök betöltésére alkalmasak. A hallgatók szak­képzésé t alapvetően meghatá- ózza a Szocialista ipar gazdaságtan,^. valamint az I pari vállalatok tervezése és szervezése. ~~A két szaktárgy elméleti tananyagának oktatasa a magyar ipar legfon­tosabb ágainak sajátosságait foglalja magában. Az ipar gazdaságtana szak tanterve az általános pénzügyi jellegű szaktárgyat az u.n. Szocialista pénzügyi és hitelrendszert nem tartalmazza. E tárgy anyaga megoszlik a Képgazdaság tervezése, a Szocialista ipar gazdasagtana, valamint az Ipari vállalatok tervezése és szervezése között. Külön tárgyként nem kerül előadásra a Technológiai alap­fogalmak c. kollégium. A tárgynak anyagát ipari technológia fog­lalja magában. Hasonlóan nem kerül külön tárgyként előadásra az Ipari vállalatok gazdasági tevékenységének elemzése c.kollégium. •Ennek anyagát a Szocialista ipar gazdaságtana, az. Ipari vállala­tok tervezése és szervezése, valamint az iparstatisztika foglal­ja magában. Az esetleges, fennmaradó rész a Könyvvitel keretében kerül előadásra. így korábbi szükségtelen átfedéseket szüntetünk •meg és elősegitjük egyes ipar szakos tárgyak helyes profiljának kialakitását. . - '••".•. II. Belkereskedelmi szak: A szakképzés cél.i á: A belkereskedelmi apparátus számára / Belke­reskedelmi minisztérium,SzÖVOSZ, begyűjtési szervek, tanácsok belkereskedelmi szervei, belkereskedelmi vállalatok, stb/ kivá­lóan képzett gyakorlati és elméleti szakemberek nevelése, akik az egyetem elvégzésével a gyakorlatban eltöltött hosszabb-rövi­debb idő után alkalmasak áruforgalmi, terv, üzemgazdasági, szer­vezési, valamint különféle elvi irányitó közgazdasági munkakörök betöltésére. A belkereskedelmi szakképzés profilját a Kereskedelem gazdaság­tana . valamint- a Kereskedelem szervezése os tschnika.i a kollégiu­mok tananyagé szabja meg. az eddigi kialakult gyakorlattól el­térően a Kereskedelem gazdaságtana mint ágazati gazdaságtan 1813/50-1955.

Next

/
Thumbnails
Contents