Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. április 28. - Előterjesztés a nappali hallgatók perspektivikus tantervéről. Előadó: Orosz Árpád adjunktus, Oktatási O. vezetője
Az ellenség ideológia behatolása azonban veszélyes méreteket ölthet, ha a Párt,- a DISZ szervezet és a tanári kar nem folytat következetes elvi harcot a hallgatók körében jelentkező helytelen, jobboldali nézetek és magatartás ellen. Ez a helyzet mindenesetre arra int, hogy gyökeresen fel kell Számolnunk az ideológiai liberalizmust, következetesen le kell küzdeni a helytelen, jobboldali nézeteket, fejleszteni kell a vitaszellemet, szakadatlanul küzdeni kell a tananyag eszmei színvonalának emeléséért és minden eszközzel fokoznunk kell oktatómunkánk politikai-nevelő hatását. Ennek érdekében az egyetemek és főiskolák vezetésében, valamint a minisztérium irányitó munkájában hat ározottan c lőtárbe kell állitani az oktatás és nevelés tartalmi kérdéseivel való foglalkozást. •A Központi Vezetőség márciusi határozata áL áhuzza az ideológiai munka, az ideológiai harc fejlesztését. A felsőoktatás területén ez az egyik legfontosabb feladat. Az ideológiai harc megvalósítása elsősorban azt jelenti, hogy biztositjuk az oktató-nevelő munkában a marxista-leninista ideológia uralmát. A zavaros ideológiai nézetek., az ellenséges ideológia behatolása tompítja a káderek éberségét és harcikészségét. Az ideológiai hara eredméryes folytatása megvalósíthatatlan a marxizmus-leninizmus rendszeres és beható tanulmányozása nélkül. Rendkivül fontos tudatositani minden egyetemi oktatóban és hallgatóban", hogy ez az egyik áapvető feltétele a jó szátmai munkanak is: az oktató-nevelőmunka színvonala emelésének és a tanulmányi munka eredményességének egyaránt. Főfeladat továbbra is kiváló szakmai tudással felvértezni a hallgatókat, de biztositani kell azt is, hogy a végzők magas politikai öntudattal hagyják el az egyetemet. Ennelc érdekében a tanszékeknek fokozniuk kell világnézeti, hazafias nevelőmunkájukat. 2. Szilárdan ér vényes íteni kell felsőoktatásunkban pártunk osztálypolitiká.iát. Ismeretes, hogy 1953•júniusáig ezen a téren legfőbb eredményünk az uj értelmiség munkás-paraszt többségének biztosítása volt. Ismeretes az is, hogy az 1953.évi juniusi határozat végrehajtása során a főiskolai beiskolázásban a szociális ézármazás mellett fokozott mértékben érvényesítettük a tehetség és a kiváló tanulmányi előmenetel követelményét, mint az egyetemi munka minőségi fejlesztésének egyik feltételét. Egyes helyeken azonban, mint tapasztaljuk, a juniusi határozatnsk a minőség emelésére vonatkozó célkitűzését féreértik, a tanulmányi követelményeket átmenet nélkül, szinte ugrásszerűen emelik és nem adják meg a gyengébb előképzettségű, de szorgalmuknál és képességeiknél fogva az egyetemi tanulmányokban helytállni képes hallgatóknak a szükséges segitséget. A pedagógiai eegités elmaradása természet szex üleg elsősorban a munkás-paraszt származású, szakérettségis hallgatókat sújtja. Egyesek -pártunk osztálypolitikáját figyelmen kivül hagyva- hangot adtak ama tarthatatlan véleményüknek is, hogy a szakérettségisek "fölösleges terhet" képeznek, amelytől lehetőleg meg kell szabadulni. Bár az elmúlt félévben egyetemeink tanárai kezdtek foglalkozni az egyetemi nevelés módszereinek kidolgozásával és meg-