Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1953. október 27. - 1. Az Oktatásügyi Minisztérium új vizsgaszabályzat-tervezetének megvitatása. Előadó: Nyilas József. / A vizsgaszabályzat-tervezetet október 1-jén megküldtük; mellékeljük az Oktatási Osztály észrevételeit és javaslatait a vizsgaszabályzat-tervezettel kapcsolatban / - 2. Javaslat az 1953-54-évi államvizsgák megszervezésére és lebonyolítására. Előadó: Nyilas József - 3. Egyéb. Javaslat a vizsgák és beszámolók számának módosítására a IV. évfolyamon - /Javaslat mellékelve /

eredményt pedig Nemzetközi kereskedelemből, ahol az átlageredmény 3,71i- Nemzetközi kereskedelemből a követelmények magasak voltak és a gyenge eredmény annak tulajdonitható, hogy a hallgatók kissé lebecsülték a tárgyat. A szak államvizsga átlageredmenye; 3,91 volt. 3/ Politikai gazdaságtan-pénzügyi tagozat. a/ Politikai gazdaságtan szákon a hallgatók alaposan felkészültek a vizsgákra® Különösen jo eredményt értek el népgazdaság tervezéséből, politikai gazdaságtanból és marxizmus-leninizmusból. Nehaijy hallgató kiemelkedő teljesítményt nyújtott., Ennek megfelelően a hallgatók eredményei igen jok. így marxizmusleninizmusból 4,64, politikai gazdaságtanból 4,54* népgazdaság tervezéséből 4,39, és közgazdasági elméletek történetéből 4,18 a hallgatók átlageredménye• b/ Pénzügyi szakon ugy a nappali mint esti hallgatók felkészülése kielégítő volt és az eredmények a várakozásnak megfelelőek. A vizsgákkal kapcsolatban néhány hiányosság mutatkozott, A hallgatók általában a jegyzet és az irodalom anyagát helyesen adják vissza, az anyag alkalmazását a gyakorlati életre csak a legr ritkább esetben végzik sikerrel.> A jövőben szemináriumaink, konferenciáink vezetésénél nagyobb figyelmet kell szentelni az ^ önállóságra való nevelésre és gyakorlati kérdések felvetésére, hogy ne jelentsen nehézséget egy-egy szakkérdésnek a gyakorlatba való átültetéseo Az esti hallgatóknál élesen jelentkezett, hogy tanulmányaikat lezárt egésznek tekintették és az aktuális napi politikai és gazdasági kérdésekkel nem voltak tisztábano A hallgatók ismerete sok esetben felszínes volt. A hallgatók átlageredménye a leggyengébb politikai gazdaságtanból: 3,65, a legjobb költségvetésből; 4,0'fo c/ A tanárké' ^ő A/ és B/ szak vizsgái általában jól sí ke- ^ rültek, a hallgatók szakképzése kielégítőnek mondható« A gazdaságföldrajz szakon /C szak/ az eredmények kiválóak voltak, a hallgatók felkészültsége példás volt-. A legjobb eredményt összegyetemi viszonylatban is ez a szak érte el>a 3zak államvizsga átlageredménye: 4,59 — 0 0 s s z e f o g 1 alá s, 1/ Az államvizsgák bevezetése jelentősen növelte a hallgatók felkészültségét« Egyetemi tanulmányaik befejezésével átismételték a tananyag legfontosabb részeit. Helyes volt az államvizsga olyan szempontból is,.hogy a gazdaságtudományok fejlődésének eredményeit a hallgatók megismerték és a legújabb eredmények elsajátításának birtokában kerülnek ki a gyakorlati életbec így Sztálin elvtárs utolsó müvének áttanulmányozása nélkül a hallgatók képzettsége jelentősen kisebb értékű lett volna® Jelentős eredményük fogadhatjuk el azt is, hogy az általános alaptárgyakat a marxizmus-leninizmus éa a politikai gazdaságtant a hallgatók már a szakismeretek birtokában újból áttanulmányozták és igy világosabbá vált előttük a szaktárgyak és az alaptudományok közöt ti kapcsolata így megállapítható az, hogy a hallgatók pl: a po-* litikai gazdaságtant, annak összefüggéseit összehasonlíthatatlanul jobban értették, mint la és II«éves korukban, amikor mint tananyaggal ezzel rendszeresen foglalkoztak 0 így az államvizsga arra is alkalmas volt, hogy lemérjük a hallgatók fejlődését és azt hisszük, hogy ennek a fejlődésnek kimutatása az osztályzatok97/50-1953/54.