Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. november 26. - 1. Előterjesztés az egyetemen folyó levelező oktatás helyzetéről. Előadó: Szabó Mihályné - 2. Jelentés az 1953. évi nyári termelési gyakorlatokról. Előadó: Ferencz László
rint a minir ztériur. utasitását minden'esetben végrehajtották. Egyéb' kánt sem kapott eszel ellenkező utasítást. Nyilas elvtárssal ellentétben hangsúlyozottan rámutat, hogy - a minisztérium álláspontjának is megfelelően - a levelező osztály feladata a módszertani kérdésekkel valé foglalkozás, amit az is mutat, hogy a levalező osztályra előadónak cr_ak pedagógus vehető fel. Azzal sem árt egyet Nyilas elvtárssal, hogy az útmutatóknak tanszéki értelezleteken való megvitatása lehetetlen. A gazdaságtörténet tanszék példája mutatja, hogy ez lehetséges és nem véletlen, hogy ennek a tanszéknak az utmutatója nagyon jó. Kovács elvtársnak arra.a javaslatára, hogy a marxizmus konferenciákat ritkitani kellene, válaszolva rámutat, hogy esetleg szó lehet á III. évfolyam filozófiai konferenciáinak ritkításáról, de erre nem lát lehetőséget az I. évfolyam párttörténeti konferenciáinál, mert az I. évfolyam hallgatóinak nagy része igen alacsony pártoktatás után jött az egyetemre. Kovács elvtárs kérdésével kapcsolatban: miért csak most kerül végrehajtásra a több hónappal ezelőtt megjelent párthatározat, bejelenti, hogy a levelező osztály csak kit nappal a tanácsülés előtt kapta meg ezzel kapcsolatos feladatait, illetve a minisztérium rendeletét. Véleménye szerint nincs igaza Réczei elvtársnak, amikor azt állítja, hogy a tanszékek feladatait az alőterj .sztés csak adminisztratív síkon jelöli meg. A módszertani utmutatók helyes kialakításának kérdése, az ellenőrző dolgozatok témáinak kialakítás nemcsak adminisztratív intézkedéseket követel meg. Verbényi elvtársnak válaszolva, kijelenti, hogy éppen a ^enin-intézet keresi fel igen gyakran a levelező osztályt és képviselői ugy nyilatkoztak, hogy nagyon sokat tanultak. Ez természetesen nem jelenti.azt, hogy a Lenin - intézetnek nem lehetnek olyan jó módszerei, amelyeknek elsajátítása segítséget ad az egyetemnek. A kapcsolatot éppen ezért fel fogják venni. L á s z ló Imre hangsúlyozza: nem szabad egy meszszemenően specializütált és a hallgatók különböző előképzettségét figyelembe vevő tanterv kialakítására törekedni, hanem egységes, mirdeki számára kötelező tantervet kell kialakítani. A kötelező irodalom megadásával kapcsolatban az a tapasztalata, hogy a lapterjedelemnek a tanszékek részére történő megszabása mechanikussá tette a kötelező irodalom kijelölését és a tanszékek gyakraaakkor is adnak kötelező irodalmat, amiker az