Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. március 4. - 1. Beszámoló az 1953/54. tanév I. félévéről. Előadó: László Imre - 2. Az egyetem 1953/54. tanév II. félév munkaterv-javaslata

- 20 külön kell mérlegelnie, hogy a felmerülő kivánsároknak milyen mérték* ben tud eleget tenni. Kéri az elvtársakat, hogy ezt vegyék tekintetbe. Ha pedig es nem megoldés, komoly és reális javaslata - amely tehát e legkevésbbé sem érzékenységbél vagy sértődöttségből fakad az, hogy meg kell karesni annak e módját, hogy az Egyetemen olyan rektc működjék, aki egész idejét ennek « munkának tudja szeatelni. Meggyőződése szerint az átfedések kérdésében komoly javulás történt, nemcsak a tanszékek és a proramjmviták segítségével, hanem azáltal, hogy az Oktatási Osztály - összefogva a tanszékeket baráti konferenciákon, de szükség esetén beavatkozással is rl tudta érni az átfedések csökkenését. Ezt bizonyltja, hogy a múlt évvel ellentétben az idén lényegesen kevesebb a panasz etekintetben. Jelentős előrelépés történt tehát, de a munkát még folytatni kall. Egyetért Haása elvtárssal abban, hogy a tanulmányi fegyelem még távolrél sem kielégítő. Ami a fegyelem fenntartásának kérdését illeti, 40 éves pedagógiai praxisából arra a következtetésre jut c-t t, hogy ebben döntő szerepe van magának a p« agógusnak, annak, hogy mit ad elő, hogyan adja elő, hogyan tudja elejét venni a fegyelme zetlenségnek. A hallgatók fegyelmezetlen magatartása igen sok esetben visszavezethető pedagógiai, előadásbeli, stb. fogyatékosságra. A világháborúban a szovjet hadsereg nagyvezérkarának tábornokaitól kezdve az Esztarházy-uradalom hadifogságba esett béreslegényéig nagyon sok embert tanított és sohe sem volt oka panaszkodni az érdeklődés hiáeye miatt, vagy fegyelmezetlenség miatt. Természetesen előfordulnak olyan asetek is, amikor valóban bírálattal, kritikával, vagy fegyelmi intézkedésekkel kall változtatni a hallgatók magatartásán. Péter elvtárs a javaslatokat általánosaknak tartja. Valóban, sokszor nagyon nehéz a tapasztalatok alapján leszűrt, helyes útmutatásokat tartalmazó javaslatokat túlságosan konkretizálni. Ez tulajdonképpen már a tanszékek feladata. Mindenesetre meg kell vizsgálni, mit lehet a beszámoló határozati javaslati részéből kihagyni. Inkább kevesebbet, de jobbatl • .Illés elvtársnak válaszolva: megállapítható, hogy a tanszékek igyekeztek beilleszteni an agaikba a párt- és kormányhatározatokat. Hogy ez milyen fokig történt meg, a»ak összesitő jellemzése külön munkát kiván. Illés elvtárs emiitette, hogy a hallgatók részéről szégyenkezés jellegű tünetek vannak az Egyetemen folyó tudományos munka aem kielégítő volta miatt. A hallgatók által fslhozott és Illés elvtárs által ismertetett érvek nem helyasek. A hallgatókkal meg kell