Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1952. március 7. - 1. Az Egyetem 1952/53 évi tantervének vizsgálása - 2. Az Egyetemen folyó matematikai oktatás megvizsgálása - 3. A tanszékek által a hallgatók részére kiírt pályamunkák témáinak elbírálása

Fenyő István elvtárs bírálata a Közgazdaságtudományi Egyetem délelőtti tagozata részére kiadott matematikai jegyzetről. Dr, Csanádi György elvtársnak, Múltkori személyes megbeszélésünk alapján átnéztem Huszár G-éza tanár j yzetét és tematikáját és erinek alapján birálatómat n következőkben adom meg. A legfőbb kifogásom az, hogy az anyag szemponttálan, nsgyobb egységekben nincs összefoglalva, külön szabályként szerepelnek olyanok, melyek egy nagyobb elvnek speciális esetei. Ebből következik aztán az, hogy az anyag szétfolyó, nehezen áttekinthető és valóban nem csodálni való az. hogy a hallgatók memorizálják a dolgokat. Teljesen hibásnak tartom / és ez is az előbbinek a következménye/, hogy az aritemetikai rész és az elgebrai rész mereven egymástól el van választva, Nem vitás az, hogy az egyetemen nyugodtan lehet kezdeni az algebra elemeivei és konkrét számpéldákon kell begyakoroltatni az egyes müveleteket. Ez azzal a haszonnal is jár, hogy a hallgatók könnyebben meg tudják jegyezni a külömböző szabályokat. Ami a tematikát illeti, feleslegesnek tartom a számelméleti alapfogalmak tanitását, ugyanakkor viszont hiányolom, hogy a változás, a mozgás matematikai kifejezését célzó függvényfogalam elhanyagolt szerephez jut, A változás regisztrálása minden tudomány, igy o közgazdasági tudománynak is középponti problémája és éppen ennek leirására fejlődött ki a függvény fogalma. Ezzel kapcsolatban kellene tanitani grafikonokról, grafikonok külömböző ábrázolási módját, grafikonok szakszerű elkészítését, azok használatát, azokból vonaható következtetéseket stb, Helyesnek tartom a logarléo ismertetér--t, de a logarléccel való számolást feltétlenül be kell gyakorolhatni és el kell érni, hogy közgazdászaink is szokják 'meg a ló; rléc állandó használatát, Ez rászoktatja őket egyrészt az áll? ló számszerű, gondolkodásra, másrészt pedig vele rengeteg sok időt takarítanak meg. Ami a rés: L teket illeti, arra nézve a következő megjegyzést tehetem, A 21, 22 és 23, oldalon lévő szabályoknak véleményem szerint sem elvi értékük, sem pedig gyakorlati hasznuk nincs, A 26, oldalon szó van az arányosságról és az aránylatról, Meg kell mondani, hogy igy még egyetemi tanárok sem ismerik ezeket a fogalmakot, A 9. §f o./ alatti definíciója nehézkes, feleslegesen bonyolult és egyáltalában nem csoda, ha ezt a hallgatók nehezen értik meg Ugyanez a véleményem a 27, oldalon a b,/ alatti definícióról, mely hivatva van az egyenes arányosság kifejtésére. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy nagyon helyes lett volna az egyenes egyenletét ezzel kapcsolatban tárgyalni, igy össze is lehetett volna kapcsolni a grafikus ábrázolás gyakorlatát az egyenes ará. / .