Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. április 6. - 1. Az egyetemen folyó tanárképzés - 2. Az egyetem 1952/53 tanévre szóló perspektivikus tanterve - 3. Javaslat az 1951/52-es tanév II. félévi vizsgáira - 4. Az Ipargazdaságtan tanszék és az Ipari szak munkájának megvizsgálása
B I Z A L M A S ! JJ w . . . V példány. 4-. napirendi pont Előterjesztés a Közgazdaságtudományi Egyetem részére az Ipargazdaságtana tanszék és ipariszak munkájáról. Az egyetem Ipargazdaságtana tanszéke az egyetemen folyó ipari oktatás felelős szerve. Szervezi és irányitja az egyetem nappali és esti tagozatán működő ipariszak munkáját. Az Ipargazda ságtana tanszék tulajdonképpen az 1951/52-es t^név kezdetével jött létre. Ez előtt az egyetem ilyen tanszékkel gyakorlatilag nem rendelkezett. A tanszék akkori, valamint jelenlegi létszáma: 1. tanszékvezető, 1 nem főfoglalkozású docens, 1 adjunktus / november óta / 3 t°nársegéd és 4 demonstrátor. A tanszék feladata, hogy elkészítse a III. évf. iparszak és a IV. évf. ip-r-szak hallgatói részére az Ipargazda ságtana négyféléves tananyagát, a tanárképzős hallgatók részére a kétféléves Ipargaz- . daságtan tananyagát és az egyéb szakos hallgatók részére az Ágazati gazdaságtan keretében leadandó egyféléves Ipargazdaságtana tananyagot. Ezenkivül a tanszék feladata elkésziteni az Ipari Vállalatok Szervezése és Tervezése előadások tananyagát, melyet két féléven át heti 4 órában tanítanak a IV.évf. ip ri szak és két féléven át heti 2 órában a IV.évf. tanárképző "B" szak hallgatói részére. A tanszékhez tartozó hallgatók száma ebben a tanévben 390 délelőtti és 155 esti hallgató. A tanszék közvetlenül a tanév megindulása előtt, tehát későn alakult meg, aránylag kis létszámmal. Előa dások, szemináriumok és gyakorlatok : a tanszékre hatalmas feladatot jelentett az Ipargazdaságtana es az Ipari Vállalatok Tervezése és szervezése előadások jegyzeteinek megirása. Az ipargazdaságtana előadások jegyzeteiről Siklós Margit elvtársnő biralata alapján : Az Ipargazdaságtan ezévi előadásai - -nnak ellenére, hogy Sebestyén elvtársnak nem volt ideje a tanév megindulása előtt megismerkedni az általa előadásra kerülő anyaggal lényegesen többet nyújtanak hallgatóságunknak, mint az előző évek hasonló tárgyú tananyagai. Különösen elismerésre méltó, hogy Sebestyén elvtárs minden fennakadás nélkül, a jegyzeteket is időre kiadva, ilyen terjedelmű ismeretanyagot hozott össze, éspedig ugy, hogy abban lényeges elvi hibák nincsenek. Ugyanakkor az anyagnak van egy sor hiányossága, amelyek elsősorban a tantárgy nem világosan körülhatárolt voltából és Sebestyén elvtárs oktatói munkában való gyakorlatlanságából következnek.
