Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.
Egrestő
Egrestő • 1789 ván a mostani curatornak, hogy addig minden restantiakot bégyűjtsön, és annak tellyesítéséről a tiszteletes atyafi akkor ratiot hozzon. Ad 6.: A protocollumok a mater ekklézsiában vágynák. Ad 7.: A lévita ellen panasz nincsen. Kötelességit megtészi. Ad 8.: A lévitának sincs egyéb panassza, hanem feles restantiaban lévő bére iránt, melly iránt inviálá a Szent Visitatio lévita őkegyelmét, hogy specificatioban adja által a restantiakot igazítás végett a tiszteletes esperestnek. [164.] Difficultas: Panaszolja a lévita, hogy az ekklézsiának egy földit bírta ezelőtt a tiszteletes pap, mellyre a mostani tiszteletes papnak szüksége nem lévén, lévita őkegyelme kívánná magáévá tenni, de az ekklézsia nem engedi, hanem egy ekklézsiabeli embernek ígérte. Deliberatum: Megvizsgálván a Szent Visitatio az írt lévita őkegyelme panasszát s az ekklézsiának is arra feleletit meghallgatván, úgy találta, hogy azon controversiaban való föld rend szerint nem papi, nem is lévitai föld, hanem az ekklézsiának ollyan földgye volt, mellynek haszna ekklézsia szükségére fordíttatott. Hanem ezelőtt az ide való volt tiszteletes atyafinak olly conditioval adta által, hogy a maga rendiben általjővén, ne csak reggeli óránn, hanem estve vecsernyén is tégyen szolgálatot, mellyre addig köteles nem volt. De a mostani tiszteletes atyafinak azon földre szüksége nem lévén, s a vecsernyei szolgálatot is véghez nem vivén, azon föld régi állapottyára visszatért. Praetendálja ugyan lévita őkegyelme azon földet azonn a jusson, hogy maga szolgál most vecsernyén is, de a Szent Visitatio nem találja elégséges oknak azt azon földnek az ekklézsia kedve ellen való elvételére, mivel amíg az elébb itt volt tiszteletes pap azonn földet nem bírta s vecsernyére által nem járt is, addig is kötelessége volt a lévitának a rendes és meghatároztatott lévitai fizetésért azonn órán is szolgálatot tenni, melly fizetés ma is meglévén, ma is azon földnek bírása nélkül is arra köteleztetik. Annyival is inkább, hogy nem lehet az ekklézsiának azon föld iránt való célját jóvá nem hagyni, melly az, hogy ne csak a két végit míveljék azon földnek, mint ennekelőtte, hanem egy ollyan embernek adja kezibe, ki egésszen azt kiirtván, mívelhető jó földdé tégye, s bizonyos időre nagyobb haszonvehetésre ismét az ekklézsia azt maga kezéhez vehesse. Úrasztali talpas pohár, Brassó, 17. század közepe
