Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.
Tanítók (léviták) névsora 45° A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei II.
A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei II. A désfalvi ónkanna (kat. 51., 51a. ábra) poncolt palmettasorral díszített, kihajló talppereme fölött enyhén kiszélesedő, vésett övsorokkal tagolt kannatest emelkedik. A palmettasor a fedél peremén megismétlődik. A szájperemre illeszkedő lapos fedél enyhén domborodik, fedélgombja korongos. A maszkos díszítésű, hajlított lemez alakú billentő gyöngysorban végződik. Az íves fül domborműves díszítését stilizált növénymotívumok alkotják. A kanna belsejébe a mester körgyűrűbe foglalt, olaszkorsóból kihajló, apró leveles indákból szerkesztett fenékrózsát helyezett el. A fül zsanérjára BS tulajdonjelzést karcoltak, fenekén összekapcsolt SB betűk olvashatók. A tulajdonjelzés BS névbetűi talán Bölöni Zsigmond református lelkészt jelölik, aki 17131716 között Haranglábon és ennek filiájában, Désfalván, 1 7' később több küküllői gyülekezetben szolgált. 17 2 A kanna készítője a fül vállára beütött jegyek értelmében (51b. ábra) a segesvári MK mester, akinek ónkannáival találkozunk a harasztkeréki 17 3 és az ikafalvi 17 4 református egyházközségek gyűjteményében is. A 17. század második felében készült dicsőszentmártoni ónkannát (kat. 52., 52a. ábra) Dénes Józsefné adományozta 1714 után. Erre vonatkozó egyetlen adatunk az 1714-es vagyonösszeírás utólagos bejegyzéséből származik. 17 5 A poncolt levélsorral díszített talp felett flechelt övekkel tagolt kannatest emelkedik. A szájperemre ráilleszkedő, lapos fedél függőleges tagozatán a poncolt levélsor megismétlődik. A kanna fedélgombja korongos, billentője hajlított lemez alakú. A kígyóvonalas fül domborműves díszítését vázába helyezett búzavirágszál felett hatszirmú virágszál alkotja. A fenékrózsa olaszkorsóból szimmetrikusan kihajló, apró leveles indadíszt ábrázol. A fül vállára beütött jegyek alapján (52b. ábra) a népszerű segesvári HB mester alkotása, akinek számos munkája maradt fenn egyházi, múzeumi és magángyűjteményben. 17 6 A kiskendi ónkanna (kat. 53., 53a. ábra) díszítését a talpán és fedelének szélén körbefutó poncolt palmettasor alkotja. A palást sima felületét kettős vésett övek törik meg. A lapos fedél közepe kidomborodik, stilizált hármas alakú billentőjét rovátkolt sáv zárja. A kígyóvonalas fül sima. A kanna belsejében elhelyezett fenékrózsát reneszánsz vázából kihajló csokor alkotja, a központi stilizált virágmotívumot szimmetrikusan ívelő indák szegélyezik. A fül vállára beütött jegyek (53b. ábra) csak részben értelmezhetőek, a városjegy töredéke segesvári műhelyre utal. A kanna adományozóját és adományozási körülményeit nem ismerjük. A küküllői egyházmegye vizsgált gyülekezeteiben több vésett és flechelt díszítésű 17. századi ónkanna maradt fenn. A század második felére a palástot egyre inkább betöltik a növényi vagy a növényi környezetbe helyezett fekvő szarvasmotívumok. Az állatfigurákat statikus helyzetben ábrázolták. Az erdélyi kannák díszítőmotívumai között gyakran megjelenik a stilizált, kitárt szárnyú kétfejű sas. Ennek példája az erzsébetvárosi kanna (kat. 54., 54a. ábra), amelynek adományozója ismeretlen. A kanna talpát, szájperemét és a fedél szélét poncolt palmettasor díszíti. A kanna lapos fedele a szájperemre illeszkedik, fedélgombja korongos, a maszkos díszítésű, stilizált hármas alakú ujjtámasz gyöngysorban végződik. A csonkakúp alakú kannatestet beborító növényi és figurális ornamentikát vésett övsorok keretezik. A háromtengelyes kompozíció központi motívumát stilizált, megkoronázott, kitárt szárnyakkal ábrázolt kétfejű sas alkotja. A sas 17 1 KükEhmLvt prot. II/2. 6. 1 7' Lásd a jelen kötet lelkésznévsorának Gógán fejezetét. 17 3 Debreczeni Vázlatkönyvek 1930/143. 17 4 Barabás Hajnalka: Ónedények az egykori Kézdi Református Egyházmegye egyházközségeiben. In: Acta (Siculica). 2006. II. kötet. 253.; Kovács Kézirat 112. tábla. 17 5 KükEhmLvt Conscr. 1714. 10. 17 6 Kovács 2008. 431-433.
