Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.

Tanítók (léviták) névsora 45° A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei II.

A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei II. látogatási jegyzőkönyvekbe vezették be. A klenódiumok utolsó részletes összeírását Debreczeni László 1933-ban készült vázlatkönyvében találjuk. 5 A tizenegy egyházközség leltárát és fennmaradt emlékanyagát vizsgálva helyzetük jelentős eltéréseket mutat. Az alábbiakban azt követjük végig, hogyan alakultak ki és változtak a száza­dok folyamán ezek a kis egyházi gyűjtemények. A désfalvi egyházközség a 20. század első feléig Harangláb fii iája volt. Úrasztali edényeire vonatkozó első írásos forrásunk az 1714-es vagyonösszeírás, amely aranyozott kelyhet, kereszte­lő és boros ónkannát, két óntányért vett számba. 6 Az összeírás későbbi bejegyzésében találunk adatot az elveszett keresztelő kannáról, valamint két újonnan adományozott óntányérról, egyik a haranglábi egyházközség, másik Teleki Sára ajándéka. A Haranglábról származó óntányér a 18. század második felében veszett el, az 1749-es vagyonösszeírásból kihúzták. 71810-ben a kész­let Béres Ferenc jóvoltából kisméretű keresztelő pohárral gyarapodott. 8 A désfalvi egyházközség 17—18. századi kegyszerei hiány nélkül fennmaradtak, a gyülekezet használaton kívüli gyűjtemé­nyét alkotják. Désfalva és Harangláb története szorosan összekapcsolódik. Az anyaegyház gyakran segítet­te filiáját úrasztali edényekkel is. A frissen alakult haranglábi egyházközség úrasztali készletének legkorábbi összeírása 1686-ból származik, amikor a gyülekezetnek csupán a legszükségesebb edé­nyei voltak, az úrvacsoraosztáshoz használt ezüst pohara és ón kenyérosztó tányérja, valamint bo­ros ónkannája. 9 A klenódiumok nagy részét a 17. század végén elrabolták, de a hívek 1712-re újabb edényekkel látták el a gyülekezetet, így a vizitáció alkalmával aranyozott ezüst serleget, óntányért, ónkannát és keresztelő ónkannát vettek számba. 1 0 A keresztelő kannát és az óntányért Bécsben ké­szíttette Simon Mihályné Horváth Krisztina 1703-ban. 1 1 1714-re az egyházközség vagyona két ón­tányérral gyarapodott, a vagyonösszeírás későbbi bejegyzése szerint a hívek ejteles' 2 ónkannát és keresztelő óntányért is ajándékoztak. 1 3 A gyülekezet a 18. század második felében a tulajdonában lévő négy óntányér közül egyet az asszonynépi egyházközségnek adományozott, 1 4 amelynek felira­tát az 1831-es asszonynépi egyházlátogatás alkalmával rögzítették: A Haranglábi reformata Ekklésia adta AsszonynépénekA Az 1749-1761 közötti időszakban 1 6 a Széplaki család csatornás ónkannát adományozott. 1 7 Ennek és a régi ejteles ónkanna anyagának felhasználásával 1808-ban ifjú Máté 5 Darkó-Debreczeni Gyűjtemény az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban, G l-es fond. Deb­reczeni László hagyatéka. Vázlatkönyvek 1928-1936. (A továbbiakban: Debreczeni Vázlatkönyvek) 1933. 6 KükEhmLvt Conscr. 1714. 17. 7 KükEhmLvt Conscr. 1749. 33. 8 KükEhmLvt-Conscr. 1816. 24. 9 KükEhmLvt prot. 1/2. 50. 1 0 Uo. 458. 1 1 A kanna és tányér évszámos feliratát az 1816-os vagyonösszeírásban rögzítették. KükEhmLvt Conscr. 1816. 11. 1 2 Az ejtel űrmérték, 1,47 liternek felel meg. 1 3 KükEhmLvt Conscr. 1714. 16. 1 4 KükEhmLvt Conscr. 1749. 30. 1 5 A Szebeni Református Egyházmegye levéltára az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban. B 11-es fond. Protocollum 1/1. 347. 1 6 Az 176l-es leltárban már szerepel. KükEhmLvt Harangláb csomó. 3. A haranglábi reformata Ekkla javai. 1761. 1 7 KükEhmLvt Conscr. 1749. 30. 460

Next

/
Thumbnails
Contents