Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.

Egyházi karrier-lehetőségek a Bethlen család környezetében

Egyházi karrier-lehetőségek... • A Csávási értelmiségi modell megszólaló tanú, Csávási öreg Vas János, Bethlen Pál jobbágya így fejezte be mondanivalóját: Erdéllyben egy faluból annyi pap és mester nem lett, mint Csávásról; azok is pedig mind jobbágy emberek voltanak, az két bonyhai méltóságos grójf urak jobbágyi.

4' Ezt erősíti a fennebb említett Csávási Vas Lőrinc nagykendi pap idézett vallomása is, mely szerint apja hat vagy hét társával együtt indult a kolozsvári kollégiumba Csávásról.

4

2 A tanúk többsége ugyanakkor egybehangzóan állította, hogy ezek iskoláztatása az uraknak volt köszönhető, ők kezdték taníttatni, többüket a jobbágyság alól is felmentették. A 17—18. századi forrásokban a Vasok mindvégig a Bethlenek jobbágyaiként szerepelnek, lakóhelyük többnyire Csávás, de találunk hasonló nevűeket Dányánban is. Valószínűleg földesuruk engedélyével, támogatásával,

4

3 jobbágyság alóli felmentéssel, kötelezvényadás után tanulhattak az erdélyi kollégiumokban. Azt nem lehet tudni, hogy vagyoni helyzetük mit engedett meg e családoknak, de kétségtelen, hogy gyerekeik közül önerőből kevesen juthattak volna a nagyenyedi, kolozsvári kollégiumba. Jó példa erre a már említett Csávási Dániel, Bethlen Gergely preceptora. Néhány apró adalék azonban azt sejteti, hogy a család némely ága nem tartozott a falu legszegényebbjei közé. A csávási református egyház vizitációs jegyzőkönyveiben gyakran szerepelnek már a 17. század második felétől falusbíróként, esküdtekként, egyházfiként, később, a 18. században már Vas Lőrinc, Imre, István eklézsiai kurátorok, máshol Istvánnak és Lőrincnek szolgáját is említik.

4

4 A helyi társadalomban betöltött szerepük, közösségen belüli tekintélyük és vagyoni helyzetük valószínűsíthető stabilitása ugyanarra a dologra vezethető vissza: az iskolázásra, a felkészültségre. A csávási jobbágycsaládok (a Csávási Vas család ma is kiterjedt és számos ága él a faluban) közül többen is felismerték a tanulásban rejlő lehetőségeket, tudatosan választották ezt az utat, mint a jobbágyi állapotból való kitörésnek egyik lehetséges módját. Egyrészt ezzel magyarázható, hogy Vas János deákné a 18. század elején csávási jobbágyként mindhárom fiúgyermekét értelmiségi pályán indította el,

4

5 másrészt külső nyomás következménye is lehetett, hogy ezt az utat választották.

4

6 Kettős oka lehetett annak, hogy e jobbágyok az egyházi pályára mentek: a névtelenségből való kiemelkedés vágya, és az oda való visszasüllyedés elkerülése. A tanítóvá, lelkésszé magát feltornászó jobbágy immár szülőként igyekezett gyereke számára is jobb életet biztosítani. Több forrás is igazolja, hogy a jobbágyság alóli felmentést elnyerő személyek kötelezvényben fogadták a választott pályán való megfelelést, és gyerekeik taníttatását, kiművelését. Csak így érthető meg az idézett megjegyzés, melyet Vas János deáknénak már lelkészkedő fiai után tett az összeíró. Két olyan Csávásit ismerünk, akit felmentettek a jobbágyság alól. Egyik Diószegi V. János nagyteremi lelkész, idős Bethlen Sámuel jobbágya, akit több egybehangzó vallomás szerint ura felmentett a jobbágyi szolgálat alól.

4

7 Másik Csávási János deák, alias Vas János, talán épp 4

1 MOL P 56 38. cs. 79. t. f. 33r. 4

2 Uo. f. 35r. 4

3 Pl. Csávási Benjámin kolozsvári diák esete, aki 1751-től Bethlen Józsefné „specialis alumnus"-a 3 éven keresztül évi 10 ft. és 20 véka búza ösztöndíj mellett. MOL P 55 29. cs. 29. t. f. 3. 4

4 Bővebben róluk lásd KükTK I. 278-336. 4

5 Sámuel kutyfalvi pap, Dániel Magyarországon lelkész, János Nagymedvésen szolgál 1711-ben. MOL P 1951 12. cs. 14. t. f. 21-34. A bonyhai jószág összeírása 1711-ből. 4

6 Az 171 l-es bonyhai összeírásban nevezett lelkészek után a következő megjegyzés szerepel: Ezek azért írattak fel, hogy ha a fok papok nem lesznek, ne abalienálódgyanak. 4

7 MOL P 56 38. cs. 79. t. 27-36. 13