Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században

Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században Vajdaszentiváni János (1668-1684; 1685-1689) 1630 körül született Vajdaszentiványon, tanulmányait a marosvásárhelyi, a magyarigeni és a gyulafehérvári iskolákban végezte. Előbb bonyhai rektor, majd 1653-ban a nagykendi egyházközség lelkésze volt. Innen 1659-ben Vámosgálfalvára ment, 1668. március 7-én a Sövényfalván tartott parciális zsinat proseniorrá választotta, az enyedi zsinat még az évben megerősítette hivatalában. 1677-ben gógáni lelkész lett. 1684-ben a Generális Zsinat, ismeretlen okok miatt, letette az esperesi hivatalból, a parciális zsinat pedig Fogarasi Tamás teremi papot választotta utódjául. O azonban már a következő év tavaszán meghalt, és április 25-én a Héderfáján tartott parciális másodszor is Vajdaszentiványit választotta meg esperesnek, mely hivatalát haláláig, 1689-ig viselte. A protokollumban 77 oldalnyi vizitációs feljegyzés maradt ránk az ő idejéből.

8 Ezen kívül igen értékes az általa 1676-ban készített egyházmegyei összeírás, amelyet az 1676—1713-ig terjedő kötet első 50 oldalán olvashatunk. Fogarasi Tamás (1684-1685) életéről és tevékenységéről jóval kevesebbet tudunk. Külföldi akadémiákon tanult, kiváló tehetségű fiatal volt. 1669-ben Bethlen János kancellár vitte Nagyteremibe.

9 1684. június 23-án a dányáni parciális zsinaton választották esperessé, de e tisztét mindössze 9 hónapig viselte, mert 1685 márciusában fiatalon elhunyt. A vizitációs jegyzőkönyvben 14 oldalt hagyott ránk.

1

0 Gönczi István (1690-1712) szintén külföldi egyetemen tanult, 1689 végén foglalta el a gógáni lekészi állást. Még ez év december 14-én a bonyhai parciális zsinat az egyházmegye esperesévé választotta, mely funkciót 22 éven keresztül viselt." Esperességéhez nagyobb szabású alkotások nem fűződnek, a fejedelemség megszűnésének nehéz időszakában igyekezett az egyház anyagi és erkölcsi süllyedését feltartóztatni. A vizitációs jegyzőkönyvben 129 oldal örökíti meg ezt az időszakot.

11 Az általunk vizsgált időszakban az esperesi vizitáció a Geleji-kánonok rendelkezései szerint ment végbe. A 88. kánon kimondottan a vizitáció lebonyolításával, annak lépéseivel foglalkozik.

1

3 Az esperes két-három társával együtt köteles volt évenként meglátogatni egyházmegyéje gyülekezeteit, mely látogatás során a lelkész tudománya, szorgalma, erkölcsi élete, ruházkodása felől kellett érdeklődnie. Hasonló vizsgálatot irányozott elő az iskolatanítóra is: megvizsgálni képzettségét, erkölcsét, életét. Az esperesi látogatás feladatai között szerepelt a templom, lelkészi lakás, iskolaépület, temető megvizsgálása. Amennyiben hiányosságot vagy romlást tapasztalt, elrendelte azok helyreállítását, megszabott határidőre. A lelkész és tanító számonkérése után kezdődött a hallgatók erkölcsi életének, majd az egyház javainak számbavétele, az egyházfi, gondnok évi számadásának megtekintésével. 8 KükEhmLvt prot. 1/2. 55-114. 139-157. 9 Illyés 1944. 290. 1

0 KükEhmLvt prot. 1/2. 124-138. 1

1 Illyés 1944. 279-280. 1

2 KükEhmLvt prot. 1/2. 158-287. 1

3 A 88. kánon szövegét lásd: Kiss Áron: Egyházi kánonok, melyeket részint a magyarországi, részint az erdélyi régi kánonokból egybegyűjtött s a kor kívánatához képest több másokkal is bővített és kissé jobb rendbe szedett Geleji Katona István, az erdélyi igazhitű egyházak püspöke. Kecskemét 1875. 51-53. 9