Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról

A küküllői egyházmegye régi textíliáiról - 1714-ben

11

7 és 1749-ben"

8 — szűkszavúan ugyan, de említik ezt a darabot is. Az 1876-os összeírás pohdrterittÖként írja le, később zárójelben bejegyezték: Elszakadott.

11

9 Debreczeni László 1933-ban vázlatot készített motívumáról, és néhány szóban lejegyezte jellemzőit, rongyolt állapotix. is említi.

12

0 A motívum eredetét a keleti hímzőművészetben kell keresnünk. Erre utal aszimmetrikus szerkezete, a részelemek rajza, valamint a színek ritmikus váltakoztatása is. A 18. századból származó textíliák közül két olyan darabbal - elsőként egy abrosszal, majd egy keszkenővel - kezdjük az ismertetést, amelyek eredete ugyancsak fejtörést okoz. Két szél (64 cm) kékre színezett selyem taft anyagból állították össze az úrasztali terítő azaz abrosz'

2' (kat. 11.) alapját (128x160,5 cm). Díszítéséhez - hamis, ferde és mintázott lapos öltéssel, valamint láncöltéssel való hímzéséhez - sárga, drapp és zöld színű selyemfonalat (S-sodratú) alkalmaztak. A terítőt szegélyező keskeny szalagdísz G 0,5 cm) anyaga aranyszínű lyoni fémszál. A szalag fölött felirat fut körbe az oldalak mentén, majd egy karéjos szélkialakításra utaló láncöltéses hímzett sor következik. Ezeket követi egy szélesebb hímzett sáv (15-25 cm) amelynek kialakításában a sarkok esetében átlós irányba mutató virágtövek és az ezeket összekötő, hullámvonalra épülő növényi motívumok vesznek részt. A szabad rajzú növényi motívumokat egységes, szimmetrikus kialakítás jellemzi. A vastag szárak hullámzó vonalát néhány hangsúlyos fantáziavi rág töri meg, ezek mellett fogazott szélű levelek és apró termések váltják egymást. A sarkokban látható virágtövek szív alakú formákból nőnek ki, száraikat fogazott szélű levelek veszik közre. A középső szár végén összetett virág látható. A két oldalsó szár az oldalak mentén hullámvonalban halad, amelyről leágaznak a levelek, a virágok és a termések. Az oldalak közepén történő találkozásukat két-két fogazott levél összeolvadásával oldja meg a minta tervezője. A textília külön érdekessége, hogy készítője csupán néhány színt alkalmazott, mégis a sodort selyemszálnak és az öltésmódoknak köszönhetően a fény hatására sokféle árnyalatból tevődik össze az egyedi színharmónia. Az abrosz hosszú magyar nyelvű felirata majuszkulákból (1 cm) áll és a hátoldalán olvasható, azaz tükörírással készült: ÚRISTEN KEGYELMEZZ MEG ENNEKEM, KEGYESSEGED SZERINT KÖNYÖRÜLY RAJTAM, BŰNEIMBŐL TŐLED MEG TISZTÍTTASSAM, IRGALMADDAL VEGY KÖRNYÚL ENGEM, TÖRÖLD EL AZ EN NAGY BŰNEIMET M[0]S[0]GAS00L M[E]G FERTELMESSEGIMBOL KIKKEL FERTEZTETTEM ELETEMET TISZTÍTSAD EL NAGY KEGYELMESSEEDBOL LI. SOLTAR HA AZ ALDOZAT KEDVES VOLNA NEKED NEM KEMELLENEM ALDOSATOMAT GROF SZÉKI TELEKI SABA[!]. 1767 A ESZTENDŐBEN. A sárga színű selyemmel, láncöltéssel készült feliratban több elírással is találkozunk - pl. M S GA SOOL M G, ami azt jelenti, hogy „mosogassál meg"; SABA azaz „Sára". Ez, valamint hogy fordítottan hímezték arra utalhat, hogy a kivitelező nem tudott írni-olvasni. A felirat tartalma egy zsoltáridézet, az 51. zsoltár 3. és 4. verse (A Szenczi-féle énekelt szöveghez hasonlít leginkább), valamint az adományozó neve: gróf széki Teleki Sára, és az adományozás időpontja: 1767. Az idézet kiválasztása egyértelműen utal az abrosz egyházi rendeltetésére. 11

7 KükEhmLvt Conscr. 1714. 26-29. 11

8 KükEhmLvt Conscr. 1749. 50-54. 11

9 Bonyha Leltárkönyv 12

0 Debreczeni Vázlatkönyvek 1933/135. 12

1 Jelenleg a tárgy a 106-os leltárszámot viseli, amelyet egyenesen az alapanyag egyik sarkába kék színű pamutfonallal varrtak. 518