Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.
A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról
A küküllői egyházmegye régi textíliáiról több hiba is van, így nem tudjuk, mennyire fogadható el ez az állítás egyéb bizonyíték nélkül. A helyszínen található 20. századi összeírások közül egy sem említi az adományozás dátumát, viszont az 1913-as megerősíti az adományozó személyét. 7 8 Funkciójára vonatkozóan jegyzik meg: kenyérés bortakaró. Hasonló tárgymegnevezéssel találkozunk két 20. század elején készült jegyzőkönyv (1901, 7 9 1904 8 0) esetében, amelyek közül a második a kiemelt értékű tárgyak között tartja számon ezt a textíliát. Debreczeni László itt jártakor - 1933-ban - nem említi ezt a keszkenőt. A balavásári gyülekezet tulajdonában egyetlen 18. századi asztaltakaró maradt fenn. A téglalap alakú takarót, vagy ahogy a korábbi leltárak nevezik, kendőt 8 1 (kat. 32.) (126,5x163 cm) lenből, mintásán szőtték. Keskenyebbik oldalain rojtok vannak, egyik esetében egy szálhózásos sorral is találkozunk. Károsodásait tekintve, kissé deformálódott, és több helyen hiányok vannak. A láda fedelének belső oldalán összeírt darabok közül a 7. sorszámmal jelölt darab felel meg legjobban ennek a tárgynak. Bár az 1749. évben készült összeírás 8 2 több kendőt is említ, nem tartalmaz olyan adatokat, amelyek alapján egyértelműen azonosíthatjuk ezt a darabot. A 20. század első feléből származó összeírások valamennyi esetben megemlítik. A Debreczeni által készített leírás is csak a rojtok említése folytán köthető a jelenlegi tárgyhoz. 8 3 A forrásokban említett számos abrosz közül a balavásári református gyülekezet ma két 18. századi darabbal büszkélkedhet. Az elsőként említett darab hiányosan maradt ránk. A lenvászon abrosz? 4 (kat. 4.) alapját (122,5x192 cm) két egyforma szélből (95,5 cm) varrták össze. Felületén szórt rendszerben, sodoratlan színezett selyem fonállal és lyoni fémszállal hímzett forgórózsákat látunk. Ma öt teljes és három fél motívumot számolhatunk össze, amelyeket 3-2-3-ként tagoltak különböző csúsztatott sorokba. A forgórózsa kiindulópontja egy rozetta, amelynek jobbra ívelő nagyobb méretű fogazott szirmai már mozgásba lendítik a motívumot. Ezek közül indulnak az ellentétes irányú — balra ívelő — szárak, amelyek kialakítását váltakoztatják. Egy száröltéses vonalú szárat, ferde lapos öltéssel kialakított követ, amely vastagabb és selyem- meg fémszál váltakoztatásával hímezték. A szárakon található elemek megegyeznek valamennyi esetben. A jobbra ívelő kisebb száron indát látunk, majd egy oldalból stilizált ötszirmú virágot, szegfűt. Ezek után a fogazott levél szintén jobbra hajlik. Zárt gránátalmákra ismerünk a szárak végén, amelyek rajza több elemből áll össze — a szív alakú bibéből, mint leveles ágak, hajtanak ki a porzók, és két rend hold alakú szirom zár. A különböző elemek ellentétes irányú elhelyezése egyensúlyozza a motívum erős balra örvénylését. Jellemzői közé tartozik a selyem- és fémszál gyakori váltakoztatása, valamint a lapos öltés változatainak alkalmazása. Jelenlegi állapota annak is köszönhető, hogy napjainkban használja a gyülekezet, így a sok tisztítástól, vasalástól, a két szél kezd elválni egymástól, több helyen teljesen kikopott a selyemfonal, fakultak a színek, míg a fémszál teljesen befeketedett, és töredezik le a bélfonalról. 7 8 BalavásárLvt 6A, 1/1. 155. KükEhmLvt Balavásár csomó 143 8 0 KükEhmLvt Balavásár csomó 161. 8 1 95-ös leltárszámát vászondarabkára varrták, majd a takaróhoz erősítették. 8 2 KükEhmLvt Conscr. 1749. 73-76. 8 3 Debreczeni Vázlatkönyvek 1933/148. 8 4 Vörös selyemmel hímzett 110-es leltárszámot találunk a terítő hátoldalához erősítve, amelyet vászondarabkára varrtak. 512
