Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról

A küküllői egyházmegye régi textíliáiról Itt három darab textíliát írt le, egyikről rajzot készített — ez már az 1714-es összeírásban is szerepel -, egy másikat lefényképeztetett.

5

7 Az általunk végzett felmérés alkalmával megpróbáltuk valamennyi ma megtalálható 17-18. századi darabot összeírni, és amennyiben a leírások is engedték, azonosítani a korabeli conscriptiok tételei között. Adámoson két darab 18. századból származó abroszt találtunk. Egyikükről egy 1794-es bejegyzésben olvashatunk.

5

8 Bár a másik darabon felirat és évszám olvasható, nem tudjuk honnan származik, ugyanis nem azonosítható a 18. század folyamán leírt darabokkal. A térítőkét Debreczeni László sem említi, helyettük egy 19. századi darabról olvashatunk, valamint két keszkenőről, amelyek ma már nem találhatóak a helyszínen.

5

9 Elsőként azt ismertetnénk, amelyről biztosan állíthatjuk, hogy az ádámosi gyülekezet tulajdona volt. Az abroszé'

0 (kat. 2.) (127x175,5 cm) két szélből (63 és 64 cm) állították össze, anyaga kékre színezett selyem, taft. Szélét fehér és kék sodort selyemfonalból és lyoni fémszálból kialakított rojt keretezi. Sarkaiba S-sodrató színezett - fehér, kék, sárga, zöld, okker, rózsaszín, barna, mályva - selyemfonalakkal és fémszálakkal (lyoni és szalag) hímzett motívumot applikáltak. A géz-szerű alapra a hímzett motívumot tűfestéses technikával alakították ki, egyes elemeinél mintázott leöltéseket alkalmaztak. A szimmetrikus szerkesztésű, egyenes szárú virágtő - amelyen különféle virágok és levelek váltakoznak — felső része ívesen meghajlik. Felirat a terítőn nem található. Állapotát tekintve, a terítő alapja kissé deformálódott, fakult, felületén hiányok, foltok és elszíneződés figyelhető meg. Díszítésében is számottevő hiányok vannak, emellett a fém is korrodálódott, és több helyen lekopott a bélfonalról. A 18. század első felének összeírásai

6' közül ezt a terítőt egyik sem említi, ám az 1749-es listát 1794-ben

6

2 kiegészítették az újabb adományokkal és az itt felsoroltak között ráismerhetünk erre a tárgyra. Innen azt is megtudhatjuk, hogy adományozója Petrőtzi Györgyné Pásztohi Mária, akiről a vizitációs jegyzőkönyvekből kiderült, hogy a gyülekezet elöljáró tagja,

6' később curatrixa,

64 azaz gondnoknője volt. A másik abros^ (kat. 1.) fehér lenvászon alapját (148x160 cm) két szélből (74 cm) illesztették össze. Díszítéséhez sodoratlan, kékre színezett selyemfonalat választott készítője. Ezt alkalmazta a szélek összeillesztéséhez, a szegélyhez (huroköltés), valamint a ferde lapos öltéssel készült hímzett motívumokhoz. A szövetszélek összeerősítése után került sor a hímzésre. Azonos aszimmetrikus növényi motívum ismétlődik a széleken, míg a terítő közepén egy növényi elemekkel díszített négykaréjos formát látunk, amely feliratot keretez. A terítő készítője az aszimmetrikus motívumokat egyenletesen osztotta el a széleken, a hosszanti oldalakon hat-hat darabot, a keskenyebb oldalakon öt-öt darabot, míg a sarkok esetében 1-1 darabot, tehát összesen 26 motívumot számol5

7 Uo. 1934/029. 5

8 KükEhmLvt Conscr. 1749. 9-10. 5

9 Debreczeni Vázlatkönyvek 1934/029. 6

0 Napjainkban az 59-es és 26-os leltárszám figyelhető meg apró vászondarabkára feketével, illetve vörössel hímezve. Ezeket a nyilvántartó számokat a jelenleg is használt 1982—1987-es vagyonleltár alapján viseli. 6

1 KükEhmLvt Conscr. 1714. 6. és KükEhmLvt Conscr. 1749. 9-10. 6

2 KükEhmLvt Conscr. 1749. 10. 6

3 KükEhmLvt prot. II/5. 39. 6

4 Uo. II/6. 85. 6

5 Jelenleg a terítő hátoldalán két leltárszám — 63. és 30. — olvasható, amelyeket egy vászondarabkára hímeztek fekete, illetve piros fonallal. Ezek alapján azonosítható a ma is használt leltárkönyvben. 508