Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.
Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században
Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században A latin főneveket a latin nyelv szabályai szerint — ékezetek nélkül — írtuk át, a latin tövű, de magyarul ragozott igék toldalékaira viszont kitettük az ékezeteket. A szövegben található egyes, egyértelmű rövidítéseket a könnyebb olvashatóság érdekében jelölés nélkül oldottuk fel (pl. tts. - tekintetes, tiszt. - tiszteletes, tit. - titulatus). A mértékegységek rövidítéseit a következőképpen egységesítettük: cub. - cubulus (köböl) curr. - currus (szekér) gel. - gelima (kalangya) metr. — metreta (véka) oct. — octalium (kupa) urn. — urna (veder) hft. — florenus hungaricalis (magyar forint) mft. — magyar forint vft. — vonás forint dr. - denarius (dénár) xr. — krajcár Az utólagos megjegyzéseket, betoldásokat dőlt betűvel szedtük. A nyilvánvaló elírásokat [fiel, az általunk tett kiegészítéseket []-el, a kiszakadt vagy olvashatatlan részeket [...]-el jelöltük. A kihúzásokra és egyéb szövegbeli módosulásokra lábjegyzetben hivatkozunk. A kézirat oldalszámát szögletes zárójelben közöljük. A vizitációs jegyzőkönyv gyakran hivatkozik az egyházi (Geleji Kánonok), illetve világi törvényekre (Approbatae Constitutiones, Compillatae Constitutiones). A hivatkozott törvénycikkelyeket lábjegyzetben közöljük. 1788-tól kezdve a vizitációk kérdőpontok alapján zajlottak. Kónya Ferenc esperes két rendben, 1788-ben, és 1791-ben, Dersi János pedig 1798-ban dolgozott ki kérdőpontokat. Az illető időszak vizitációs jegyzőkönyveinek jobb megértése érdekében közöljük e kérdőpontokat: Az 1788-ban összeállított kérdőpontok 1790-ig határozták meg a vizitáció menetét: Puncta Visitationis fuerunt sequentia: 7 0 1-0. A tiszteletes atyafi esztendőtől fogva miképpen viselte magát, maga papi hivatalában híven eljárt-é. Nevezetesen hétköznapokonn a rendes isteni tiszteletnek óráit szerfelett a maga dolgaiért nem múllatta-é el? Vasárnapokonn épületesenn a reggeli óránn prédikállott-é és déljest az Hejdelbergai Catechesist az együgyűbbeknek kedvekért magyarázta-é? Az Úrnak szent vacsoráját Canonaink szerint előre kihirdette-é, és a maga idejében botránkozás nélkül kiszolgáltatta-é? Hétköznapokonn, mikor az idő s alkalmatosság engedte, a Szent írást olvasta s magyarázta-é? Betegekhez s temetésre, ha hívattatott, elment-é? (A felséges rendelések szerint a házasulandóknak megmátkásodásokkor jelen volt-é, és háromszori kihirdetés utánn copulált-é?) Az ifjúságot nyári napokon fennmarasztotta-é, s szent vallásunknak nevezetesebb ágazataira szorgalmatosonn tanította-é? 2. Minthogy a papnak a gyülekezetben példás életűnek kell lenni, édes Idvezítőnknek ama mondása szerint: Ti vagytok a világnak világossága, életével, beszédeivel, cselekedeteivel nem botránkoztat-é, illendő öltözetben jár-é, s házanépét jó fenyítékben tartotta-é? 3. Kegyelmedet is (tudniillik a papot) hallgatói illendőképpen megbecsülték-é, a templomot szorgalmatoson gyakorolták-é, bérét kegyelmednek maga idejében kár nélkül bészolgáltatták-é? 7 0 KükEhmLvt prot. II/5. 112-113. 18
