Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században

Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században kezést, mely az egyházi nemesek és darabontok számára kötelezővé tette az egyházi tized kiadását.

6

3 Dadai János és Vajdaszentiványi János esperesek kiváló partnert találtak a fejedelem személyében egyházszervező munkájuk végzésekor.

6

4 A vizitációs jegyzőkönyv tanúsága szerint a fejedelem ebesfalvi udvarából a helybeli lelkésznek igen gazdag patrocinium járt.

6' Hasonlóan bőkezű volt a vámosgálfalvi eklézsiával szemben is.

6

6 Éberen őrködött az egyházközségek fölött, igyekezett autonómiájukat megvédeni, amelyre nézve több intézkedést is hozott. 1670-ben a balavásári lelkipásztor dézmáját az egrestői határból a fületelki szász pap beszedte és elvitte. A fejedelemnek csak többszöri közbenjárással és intézkedéssel sikerült biztosítani az egrestői quartat a balavásári papnak.

6

7 Az 1670-ben megalakult szőkefalvi református egyházközség támogatására évi 10 köböl búzát adott.

6

8 Ezeken kívül a család többi tagjának neve is gyakran megtalálható egy-egy gyülekezet, lelkész, templom segítése, felkarolása, támogatása alkalmával.

6

9 A fennmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyvek információkban gazdag forráscsoportot jelentenek a mai egyháztörténészek számára. Segítenek nyomon követni a változásokat, feltárhatjuk egy-egy vidék, régió, egyházmegye történetét. Megismerhetünk egyházszervező egyéniségeket, elkötelezett egyháztámogatókat, de megismerhetjük azt a keretet is, mely egybefogta és irányította az egyszerű emberek életét, meghatározta viszonyulásukat embertársaikhoz. Tanulmányozásukkal részleteiben is jól megfigyelhetünk olyan nagyobb mérvű történelmi eseményeket, változásokat, melyek a társadalom minden szintjén éreztették hatásukat (háborúk, fosztogatások, járványok, éhínség, természeti katasztrófák). Az így megfogalmazott konklúziók pedig szerves részét képezhetik egy általánosabb jellegű egyháztörténeti munkának. A kiadott forrásokról A Küküllői Egyházmegye levéltárában a 17. század közepétől maradtak fenn a vizitációs illetve parciális zsinati jegyzőkönyvek. Az egyházmegye levéltárát 2004 óta az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban őrzik. A parciális zsinati jegyzőkönyveket 1643-ban kezdték vezetni. Az első kötet (I/i.) az 1643-1673as időszakból tartalmaz jegyzőkönyveket. A vizitációs jegyzőkönyvek 1648-ban indulnak. Az első ismert kötet az 1648-1658-as időszakból tartalmaz adatokat. Jelzete II/i., negyedrét alakú, 76, utólag számozott lapot tartalmaz. Jelen pillanatban a Dicsőszentmártoni Egyházközség lelkészt hivatalában lappang, mi csupán az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött mikrofilm-másolatot használhattuk. 1676 és 1713 között egyetlen protocollumot vezettek az egyházmegyében. Ebbe került bele az egyházközségek javainak 1676-ban készült összeírása, illetve minden canonica visitatio és parciális zsinat jegyzőkönyve. A kötet jelzete I/2., szintén negyedrét alakú és 555, utólag számozott lapot tartalmaz. 6

3 Uo. 144-145. 6

4 Illyés Géza: Az Apafiak szerepe a küküllői református egyházmegye történetében. In: Református Szemle 1930. 468-472. 482-487. 500-504. (A továbbiakban: Illyés 1930). 6

5 KükEhmLvt prot. 1/2. 67. 6

6 Lásd Illyés 1930. 485. 6

7 Az ezzel kapcsolatos fejedelmi felszólítást és rendeletet lásd KükEhmLvt prot. 1/2. 141-142., 142143. 6

8 Uo. 48. 6

9 Illyés 1930. 502-504. 16