Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.

Tárgymutató

Tárgymutató 305 vember); egerbegyi Bakcsi Sámuelt elválasztják feleségétől Petri Judittól, a férfit magisztrátus kezébe adják (1712 március; 1713 február); a férj elválást kér az őt elhagyó feleségtől, a feleség a vallomások alapján menti magát a hűtlenség vádja alól, a férfi paráznának bizonyul, ezért a házasságot felbontják, a felperest átadják a magisztrátusnak (1712 március); Kis István nyolc éve keresi hűtlenül elszökött fe­leségét, a parciális elválasztja tőle, a nőt magisztrátus kezébe adják (1712. június 29.); bogáti György Deákot a parciális feleségétől elválasztja, magisztrátus bünte­tése alá veti (1713 június); Fóris Istvánt elválasztják parázna és fattyat vetett fele­ségétől, az asszonyt magisztrátus kezébe adják (1718 február); németekkel való paráznaság miatt Bándi Andrást elválasztják feleségétől, az asszonyt magisztrátus kezébe adják (1718 február; 1718 június); Fricsi Fekete Erzsébetet elválasztják fér­jétől, a férjet magisztrátus kezébe adják (1720 február; 1720 június; 1720 július). Manumisszió. Csávási János deákot a Bethlen család felmentette a jobbágyság alól, kötelezte magát, hogy a lelkészi rendnek tagja marad (1681 február). Mátka. Koncz István eljegyezte Török Erzsébetet, de az asszony később visz­szaküldte a jegygyűrűt és máshoz ment férjhez (1638 november): Piros Mihályt és jegyesét a mátkaság alól felmenti a parciális (1642 január; 1642 március); a lányt paráznasággal vádolták, bizonyította ártatlanságát, ezért a parciális engedélyt ad, hogy mátkájával egybekeljen (1642 június); felperes elválást kér jegyesétől, akit paráznasággal vádol, a vádak bebizonyosodnak, ezért a férfit elválasztják jegyesé­től (1643. augusztus 4.; 1643 szeptember); a legény a mátkaság felbontását kéri, mivel jegyese visszautasította a kérőket (1643. augusztus 20.; 1643 szeptember); Deső Mihály korábbi mátkájának adott kezessége alól kér felmentést, hogy másik lányt vehessen el, engedélyt kap erre (1643. október 21.); a felperes asszony mát­kaság alóli felmentést kér lányának, mert a legény a lányt ravaszul környékezte meg (1644. január 10.); a felperes a mátkaság alóli felszabadításra kér engedélyt, mivel a leány keze lebénult (1644. január 13.); a felperes házasságra ígérte magát az alperessel, aki közben fattyút szült, ezért a mátkaságot felbontják (1645 novem­ber); a legény gyűrűvel eljegyezte a lányt, de a kérőket elküldték és a gyűrűt visz­szaadták, a parciális a legényt felmenti a mátkaság alól (1646 október; 1646 no­vember); a felperes mátkasága alóli felmentését kéri, amiért a lány nem ment hozzá (1646 november); a felperes kérte a lányt, a lány apja neki is ígérte olyan feltétellel, hogy a legény náluk lakik, de erre a felperes nem hajlik, ezért a mátkaságot fel­bontják (1647 január); Fodor András jegyben lévő lányának felmentését kéri másik házasságra, mivel korábbi jegyese elszökött (1647 február); a vámosgálfalvi tanító feleségül kérte az alperest, aki elfogadta a kérést, jegyet is váltottak, később visz­szautasította a legényt (1647 július); a legény fél éve eljegyezte a lányt, később a lány visszaküldte a jegygyűrűt (1649 október); felperes eljegyezte a lányt, de ké­sőbb visszautasította, mert azt hallotta róla, hogy testi fogyatékos (1653. november 6.; 1653. november 20.); a felperes felmentését kéri a mátkaság alól, mivel a leány korábbi ígéretét megszegte, és nem akar hozzámenni (1656. január 14.); Sós Istvánt a mátkaság alól a parciális felszabadítja (1657 június); Varga Mártát a parciális elválasztja mátkájától, mivel annak korábbi felesége él (1659 augusztus); az ebesfalvi assszonyt mátkája visszautasította és újabb mátkaságra lépett, ezért a nőt felszabadítják a mátkaság alóli (1659 augusztus); felperes a férfi mátkasága alóli

Next

/
Thumbnails
Contents