Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.
Egyházfegyelmezés a Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatain
18 Egyházfegyelmezés... 18 Dadai esperességének idején az egyházi törvényszék következő megnevezéseivel találkozunk: két alkalommal beszélnek congregatioról, ugyanannyiszor conventusról, kilencszer pedig conventiculumról. Az időpontok alapján elképzelhető, hogy a congregatio, illetve a conventus alatt parciális zsinatot, a conventiculum alatt pedig quindenális széket értettek (lásd a conventus partialis kifejezést). Időpont és helyszín A jegyzőkönyveket 1714 előtt igen rendszertelenül vezették (valószínűleg nem is jegyeztek le minden határozatot), sok esetben hiányzik a hely, az időpont, az elnöklő esperes neve, illetve az assessorok neveit tartalmazó bevezető szöveg. A kezdeti időszakban alig találunk egy-két olyan évet, amelyben mindhárom ordinaria parciálisról van feljegyzés. Bonyhai Simon György esperességével kezdődik a jegyzőkönyvek pontos vezetése. Az 1712-től 1720-ig terjedő időszakban mindössze egy extra ordinaria pariciálist tartottak, az 1719. év őszi-téli gyűlésről nincs adat. A parciális zsinat hagyományosan vándorgyűlés volt, tehát az egyházmegye bármely gyülekezetében megrendezhették, bár rendszerint az egyházmegye nagyobb gyülekezeteiben tartották (bár volt kivétel is), vagy az esperesi székhelyen. Dadai János esperessége idején Küküllőváron 16 alkalommal tartottak parciálist, Kerelőszentpálon és Magyarkirályfalván háromszor, Boldogfalván, Bonyhán, Csáváson, Dányánban és Vámosgálfalván két alkalommal, Csapószentgyörgyön, Héderfáján, Kutyfalván, Küktillőpócsfalván, Magyarherepén, Radnóton és Sövényfalván pedig egyszer gyűltek össze az egyházmegye elöljárói. A 30 ismert quindenális szék közül 19-et szintén Küküllőváron tartottak. Vajdaszentiványi János esperessége alatt három gyülkezetben is szolgált: Vámosgálfalván, Gógánban és Küküllőváron. Ebben az időszakban Vámosgálfalván tartották a legtöbb parciálist, szám szerint ötöt, Héderfáján és Küküllőváron négyet, Boldogfalván, Héderfáján, Sövényfalván, Szőkefalván hármat, Balavásáron, Küküllőszéplakon és Magyarkirályfalván kettőt, Bemádon, Csáváson, Ebesfalván, Gógánban, Nagykenden és Nagyteremiben egyet. A Gönczi István idejében öt alkalommal gyűltek össze a kis lélekszámú, földrajzilag pedig félreeső Magyarherepén, háromszor Küküllőváron és Radnóton, kétszer Balavásáron, Bonyhán, Csáváson, Egrestőn, Küküllőszéplakon, Marosbogáton, Vámosgálfalván, és Gönczi gyülekezetében, Gógánban is. Egyszer volt helyszín Boldogfalva, Dányán, Héderfája, Kerelőszentpál, Kóródszentmárton, Magyarkirályfalva, Maroscsapó, Mezőbodon, Nagykend, Szőkefalva. Bonyhai Simon György esperessége idején néhány jelentős gyülekezetben több alkalommal is üléseztek: Vámosgálfalván négyszer, Küküllőváron háromszor, Magyarkirályfalván, Radnóton és Sövényfalván kétszer, de minden anyaegyházközségeben tartottak legalább egy zsinatot.
