Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Szászvárosi Református Kollégium diáksága (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.) Kolozsvár 2006.

Egyházfegyelmezés a Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatain

14 Egyházfegyelmezés... 14 1798-ban, a kézdivásárhelyi zsinaton mondták ki Hajós Sára és Páthi Mihály elválasztását. A felperes asszony házasságtörése és kegyetlenkedése miatt idéztette férjét a zsinat elé. A tanúk vallomásából a vádak bebizonyosodtak, és Páthi Mihályt a zsinat ligázta, kiközösítette és a külső magisztrátus kezére adta.

4

0 Separatio esetében nem szűnt meg a házasság, a házastársakat csak ágytól vagy asztaltól választották el ideiglenesen.

4

1 Célja az volt, hogy különéléssel jobb belátásra bírják, és lélekben megtisztulva újra képesek legyenek együtt élni. Az ideiglenes különélés időtartama alatt a felek nem köthettek más házasságot és nem is folytathattak viszonyt mással, mert ez már nős paráznaságnak számított. 1800-ban Sós Anna a gernyeszegi zsinathoz fordult és kérte férjétől, Pataki Lászlótól való elválasztását amiatt, hogy már két éve separatiobaxx éltek. A generális zsinat az ügyet a Marosi Egyházmegyéhez utalta vissza.

4

2 A 18. század második felében a gyermektartás kérdése is megjelenik a parciális és generális zsinatok válóperrel foglalkozó határozataiban. A vétkes félnek meghatározott pénzösszeggel kellett hozzájárulnia a gyermek(ek) eltartásához.

4' Réti Éva 1797-ben azzal a panasszal fordul a küküllői parciálishoz, hogy Balogh György teherbe ejtette.

4

4 Hosszas kivizsgálás után a törvényszék 1798. január 8-án úgy döntött, hogy Balogh György alperes köteles gyermektartást fizetni.

4

5 1799-ben Székelyudvarhelyen született döntés Kontz Éva és Olajos János gyermeke intertentiójára nézve: az alperes ugyancsak köteles volt gyermektartást fizetni korábbi feleségének. A fizetendő pénzösszegről nem szól a jegyzőkönyv, annak meghatározását a külső magisztrátusra bízták. 6 A perköltséget minden esetben a felperesnek kellett befizetnie a per felvételekor. Amennyiben viszont a zsinat határozata kedvező volt számára, azt az alperesnek kellett fizetnie kártérítés formájában. Az 1749-es vécsi zsinat a következő perköltségeket állapította meg: a nemes 24 forintot fizetett, az egyházi nemesek, lófők és polgárok 12 forintot, a jobbágyok 3-6 forintot.

4

7 A pénzből részt kapott a püspök, illetve az esperes és tiszttársai. 4

0 ERZSI IV. 149-150. 4

1 Kolosvári 467. 4

2 ERZSI IV. 191. 4

3 Kolumbán Vilmos József: Törvényhozó egyház. Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 9. Kolozsvár 2002. 122. (A továbbiakban: Kolumbán) 4

4 KükEhmLvt prot. 1/6. 12. 4

5 Uo. 17. 4

6 ERZSI IV. 176-177. 4

7 Illyés 214.; Kolumbán 122.