Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd - Tóth Levente: A Küküllői Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései 1. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 6-1.) Kolozsvár 2008.
Egyházfegyelmezés a Küküllői Református Egyházmegye parciális zsinatain
20 Egyházfegyelmezés.. vetett, házastársa köteles volt őt világi törvényszéken perbe fogni, ellenkező esetben a parciális ítélkezett felette. Más jellegű ügy volt az elszökött vagy fogságra hurcolt és az itthonmaradt fél esete. Az esetek többségében asszonyok nyújtottak be ilyen esetekben válókeresetet, miután a helyi egyházi és polgári hatóságok igazoló leveleivel bizonyították, hogy kerestették férjüket. Az ilyen ügyek különösen 1658 után sokasodtak, hiszen II. Rákóczi György katasztrófába torkollott lengyelországi hadjárata következményeként számos katonát hurcoltak tatár fogságba. 1659. március 30-án a Küküllőváron tartott Generális Zsinat úgy döntött, hogy az itthon maradott felek három esztendőt várjanak, utána jelenjenek meg a parciális előtt, és igazolják, hogy férjükről nem hallottak semmit. 5 7 Amennyiben beigazolódott az elhagyás vagy elszökés, a magára maradt házastársat felszabadították a második házasságkötésre, de egyúttal kötelezték, hogy ha a szökött fél előkerül, azonnal perelje be. A házasságjogi perek másik csoportját a jegyesség felbontását kérő keresetek alkotják. A jegyességet nem kellett kötelező módon egyházi szertartás keretében megkötni, viszont valamiféle fogadalomtétel mégis elhangzott, tehát a jegyesség felbontására is csak egyházi törvényszék előtt kerülhetett sor. Több okot is felhoznak az érdekeltek: 1. Az egyik félben meghűlt a szeretet, vagy éppen más iránt ébredt fel szerelme; 2. Az egyik fél letagadott valamit múltjából, eltitkolta társadalmi helyzetét, vagy nem teljesítette a jegyesség megkötésekor tett ígéreteit; 3. A jegyességet a szülők vagy a gyám tudtán kívül kötötték meg. A parciális minden esetben helyet adott a kérésnek, ám a hibásnak talált felet eltiltotta a házasságkötéstől mindaddig, míg cserben hagyott társa házasságot nem kötött. A házasságjogi ügyek sorában meg kell említenünk a lelkészek és tanítók pereit. Esetükben is találkoztunk mind a házasság, mind a jegyesség felbontásására néző keresettel. Külön érdekesség Miskolczi György kóródszentmártoni lelkész válókeresete Fejér Kata ellen, hiszen a veretes szöveggel elbeszélt, novellaszerű történések során erőteljesen elevenednek meg előttünk a korabeli leánykérés eseménysorai. Fejér Kata a jegyesség felbontásának okait sorolva a korabeli lelkipásztori egzisztenciát a következőképpen jellemzi: Idegen legény kegyelmed, honnét jött, még hova megyen, nem tudom s kegyelmed nemzetségét sem ismerem, 5 8 Egyházi személyek ellen indított perek Középkori eredetű az egyház azon kiváltsága, hogy az egyházi személyek, vagyis a lelkészek és a tanítók felett, első szinten, belső competens farumon mondhatott ítéletet (a reformáció után ez a joggyakorlat kiterjedt az egyházi szolgák hozzátartozóira is). Dadai János idejében 31, Vajdaszentiványi alatt 16 alkalommal állt egyházi szolga a belső törvényszék elé, ez mindkét esetben az ügyek közel 15 százalékát jelenti. Gönczi István esperessége idején 42 ilyen ügyet említenek a jegyzőkönyvek (23%), Bonyhai Simon György első nyolc évében pedig 55 lelkészt pereltek be, ez 5 7 KükEhmLvt. prot. 1/1. 82. 5 8 Uo. 184-187.