Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Témák szerint

426 Tárgymutató mesternek; 8 napon belül rendezni kell a tartozásokat (Szentmáté, 1810/4-5). A lelkész a vizitáció elé terjeszti a fizetésével adósok listáját; az adósoknak 15 napon belül törleszteniük kell tartozásaikat (Szentmáté, 1812/3). Az özvegy papné és a mester panaszolják, hogy fizetésüket nem kapták meg, ezért a vizitáció döntése szerint a kurátor lovát elkötötték; az adósokkal megegyeztek abban, hogy 1 véka búzáért 1 rénes forintot, 1 szekér fáért 4 sustákot vagy 48 pénzt fizetnek (Szentmáté, 1812/2). Az özvegy papné panaszolja, hogy az őt megillető bért továbbra sem kapta me£, a vizitáció elrendeli, hogy 15 nap alatt gyűjtsék be a tartozásokat (Szentmáté, 1814/5). Újős. Részletes jelentés a lelkészi fizetésről (Újős, 1770). Aki nem akar kalangyával fizetni, két kalangyáért 3 véka búzát fizessen (Újős, 1774). Bél János evangélikus hallgató nem karja figyelembe venni a káptalan törvényét, a püspökhöz fellebbezett (Újős, 1783). A lelkész panaszolja, hogy néhányan már több éve nem fizettek bért, az egyházfi pedig semmit sem tett (Újős, 1787). A lelkész jelenti, hogy a hívek egy része a bor- és fabérét néhány éve nem fizetik (Újős, 1788). Krizbai Mihály nem él együtt a feleségével, bért nem akar fizetni, a vizitáció bérfizetésre utasítja (Újős, 1796). Fizetés napjának meghatározása (Újős, 1797). A lelkész panaszol, hogy fizetését nem adták meg, a vizitáció utasítja a papot, hogy tartsa magát a díj levélhez és a boroskrakkói zsinat végzéséhez (Újős, 1805). Az egyházfit megintik, amiért nem szedte össze a lelkész és a mester fizetését (Újős, 1808). A lelkész panaszolja, hogy fizetését nem mindenki adta meg; az egyházfit utasítják, hogy az elmaradásokat 15 napon belül rendezze (Újős, 1809). A lelkésznek nem mindenki fizette be a járandóságát; az adósok 8 napon belül rendezzék tartozásaikat (Újős, 1812/4). Akinek 10 kalangyája terem, azok 2 kalangyát fizessenek, akinek pedig nem terem 10 kalangyával, azok 2 véka búzát fizessenek a papnak (Újős, 1812/5). A lelkészi és a mesteri fizetésben elmaradások vannak, amiért az egyházfi lovát lefoglalták és átadták a lelkésznek (Újős, 1813/3). A lelkész és a mester panaszolja, hogy a vékával fizetők bérét nem fizetik ki (Újős, 1814/4). Földek. Alsóbalázsfalva. A parókiális föld után a bérlő nem fizetett bért (Alsóbalázsfalva, 1779). A gyülekezet javai az 1754. és az 1814. évi összeírás szerint megvannak (Alsóbalázsfalva, 1814). Aranyosmóric. Russ Onutól elveszik az egyház földjét (Aranyosmóric, 1776). Földtulajdon részleges felsorolása (Aranyosmóric, 1807). A földek hiánytalanul megvannak (Aranyosmóric, 1809-1810). Az eklézsiai földek után a lelkész nem fizet bért, ezért a földeket elveszik tőle és 3 forintra büntetik; az egyházi tanácsnak meghagyják, hogy a következő évben annak adják ki a földeket, aki többet ad értük (Aranyosmóric, 1812/1). Arokalja. Az eklézsia kevesli a parókiához tartozó földek jövedelmét, ezért az eklézsia felhatalmazást kap a földek bérbeadásának jogára (Arokalja, 1790). A Sajó két földet is elmosott (Árokalja, 1810/7). Cegőteike. Az eklézsia földjeinek jegyzéke (Cegőteike, 1810/5). Az eklézsia földjei az 1754. évi összeírás szerint megvannak (Cegőteike, 1812/5; 1813/6). Felsőbalázsfalva. A parókiális földet a falu lakói legelőnek használják (Felsőbalázsfalva, 1796). Az egyház földjét a falu jogtalanul legelteti (Felsőbalázsfalva, 1809). A pap panaszolja, hogy az eklézsia földjét jogtalanul használják a románok (Felsőbalázsfalva, 1810). Az 1814. évi összeírás szerint a földek megvannak. Felsőszászújfalu. A földek után járó kamatot egységesíteni kell (Felsőszászújfalu, 1766. február). „Az ecclesiasticus földeket abalienálták sine consensu decani et capituli" (Felsőszászújfalu, 1784). „Az ecclesia földeit némely nyakas emberek eladják minden hírtétel nélkül" (Felsőszászújfalu, 1788). A bérlett földek után Mikó Károly gróf nem fizet bért (Felsőszászújfalu, 1798, 1799). A földek az összeírás szerint megvannak (Felsőszászújfalu, 1809). Az eklézsia földjeinek pontos leírása. A gróf törvénytelenül cserélt földet az eklézsiával (Felsőszászújfalu, 1810/5-6). Az összeírás szerint a földek hiánytalanul megvannak (Felsőszászújfalu, 1812). A földek az 1754. évi összeírás szerint megvannak (Felsőszászújfalu, 1813/6). A földek az 1814. évi összeírás szerint megvannak (Felsőszászújfalu,