Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

17-18. századi textíliák a Nagy sajói Káptalan - református egyházközségeiben (Horváth Iringó)

Horváth Iringó 399 több abrosz és asztalkendő.

15

8 Egy abrosz 1874. felírással - olvasható Fűzkúttal kapcsolatban, valamint az is, hogy még két asztalkendő van a gyülekezet tulajdonában, amelyek közül az egyik 1745. felírással.

15

9 Egyetlen német nyelvű bejegyzés van Bödön esetében, amelyik egy viseltes kendőről emlékezik meg: „Item ist vorhanden blogesorissen alter Tuch."

16

0 Valamennyi adatot összevetve, 1 darab 17. századi textíliáról szerzünk tudomást Cegötelkéről, a 18. századból úgyszintén 1 darabot, amelyik Fűzkúton volt, és 5 darab 19. századi textíliát számolhatunk össze Cegőteike, Tacs, Újős (2 db) és Fűzkút javait olvasva. Debreczeni László 1928-ban járt Cegőtelkén, ahol 12 textília adatait rögzítette.

16

1 Ezek közül kettő felirattal rendelkezett, a 17. század folyamán készült, valamint még néhány darabot szintén erre a periódusra datál. Összesen 4 terítőt és 8 kendőt talált említésre méltónak, amelyek közül valamennyi hímzett volt, többségüknél színes selyemfonalat és fémszálát alkalmaztak. Ma ezek közül egyetlen darabot sikerült azonosítani, amelyet Mikó Erzsébet varrt 1624-ben. 1929-ben Szentmátét keresi fel, ahonnan egyetlen nagyméretű, 1752-es évszámot őrző térítőről értesít.

16

2 Ma ezt már nem találtuk a helyszínen, ám helyette egy fémszállal hímzett 18. századi kendőt vehettünk nyilvántartásba. 1929-ben 2 abrosz és 1 kendő szerepelt az újősi tárgyak között

16

3, ezek hiánytalanul ma is megvannak, valamint még egy 18. századból származó kendő is előkerült. A történelmi Nagysajói Káptalan református gyülekezetei ma szórvány jellegűek, emlékanyaguk legtöbb esetben megsemmisült az idők folyamán. így mi már csupán három település - Cegőteike, Szentmáté és Újős - esetében akadtunk 17-18. századi textíliákra. A katalógusban pedig összesen 10 textília szerepel, amelyek közül néhány már a 19. században készült. Cegőteike esetében 4 tárgyról készült felmérés, 2 terítő és 2 kendő, Szentmátén l kendőt találtunk erre érdemesnek, míg Újős gazdag emlékanyagnak örvend 5 darab textíliával, amelyek közül 2 terítő és 3 kendő. Ezeket a tárgyakat több szempontból is lehet csoportosítani, egyik legkézenfekvőbb elkülönítésük az alapján történik, hogy mikor készültek. Ilyenformán elmondhatjuk, hogy legkorábbi emlékeink - 2 darab - a 17. századból származnak, méghozzá egyikük a század első feléből. Ez egy már korábban is említett terítő ( Katalógus 1), amely Cegőtelkén található, rajta az 1624-es felirat. A másik szintén egy terítő ( Katalógus 3) az újősi gyülekezet tulajdonában, amelyet motívumkincse és készítéstechnikája alapján a 17. század végéhez köthetünk. A 18. századi ránk maradt anyag már gazdagabbnak mondható, igaz ide is mindössze 5 tárgy tartozik. Ezek közül 2 fémszállal varrt kendőt ( Katalógus 8 és 9) ismét Újősön találtunk, valamint egy recés abroszt ( Katalógus 4) is. Cegötelkéről ebbe a csoportba sorolhatjuk a csaknem minden díszítést nélkülöző kék selyem terítőt (Katalógus 2), valamint a szentmátéi fémszállal hímzett kendőt ( Katalógus 7). A katalógusban néhány 19. századi darab is szerepel, 2 kendő (Katalógus 5 és 6) a cegőtelkei gyülekezet tulajdonát képezi, míg 1 kendő (Katalógus 10) Új ősön van. Egy másik szempont amit figyelembe kell vennünk textíliák esetén: a díszítés. Csaknem valamennyi esetben növényi ornamentikával találkozunk, ha nem is uralkodó jellegű, szinte minden tárgyon megjelenik valamilyen növényi elem. Figurális motívumra egyetlen esetben találunk, 1806-ban Cegőtelkére ajándékozott kendőn, amelynek közepét Agnus Dei áb15

8 Nagysajói Prot 37. 15

9 Uo. 39. 16

0 Uo. 39. 16

1 Debreczeni 1928,259. 16

2 Uo. 1929,270. 16

3 Uo. 1929, 032.