Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.
17-18. századi textíliák a Nagy sajói Káptalan - református egyházközségeiben (Horváth Iringó)
Horváth Iringó 17-18. századi textíliák a Nagysajói Káptalan református egyházközségeiben A Nagysajói Káptalanhoz tartozó települések Beszterce környékén találhatóak. Ebből is következik, hogy erős német befolyás jellemzi ezt a vidéket. Napjainkra viszont csaknem teljesen elrománosodott, több gyülekezet teljesen megszűnt vagy szórványként tartják számon. A tárgyi emlékanyag nagy része is veszendőbe ment, az iratok megsemmisültek, az épületek többségét a betelepült románság vette használatba, de ma már csaknem valamennyi használaton kívül van és romosodik. Az iratok hiánya abban is megakadályoz bennünket, hogy rekonstruálni tudjuk legalább „az Úr asztalához járó készületeket". Egyetlen forrásanyag, amire támaszkodhatunk, a 19. század elejéről ránk maradt vizitációk, ám ezek rendkívül szűkszavúak, csaknem valamennyi esetben korábbi összeírásokra hivatkoznak. Ebből is tudjuk, hogy valóban léteztek ilyen összeírások a 18. századból, amelyek sajnos, mára nem maradtak fenn. Legtöbb esetben (az 1808-as és 1810-es vizitációk alkalmával) egy 1754-es Matriculát" 1 7 emlegetnek a levéltári források, máskor (1809-ben, 1812-ben, 1814-ben) a korábbi években készült Conscriptióra 10 8 utalnak, mint meglévő jegyzékre. A kötetben szereplő vizitációs jegyzékek közül csupán két esetben (Galacfalva, Cegőteike esetében az összeírás 1808-ban történt) 109 találkozunk felsorolással, ám ezek sem segítenek semmit az azonosításoknál, legfeljebb annyit jegyeznek meg, hogy a tárgyak hiány nélkül megtalálhatók a gyülekezet tulajdonában. A 19. század második feléből származó adatok sem sokkal részletezőbbek. Itt elsősorban az egyházköri vizsgálóbizottság jegyzőkönyveiben található bejegyzéseket vehetjük figyelembe. Az 1851 és 1887 között meglátogatott gyülekezetek közül kilenc helyszínen Alsóbalázsfalva, Galacfalva, Kentelke, Alsóbudak, Nagysajó, Sófalva, Újős, Cegőteike, Szentmáté - tesznek említést textíliákra vonatkozóan. Alsóbalázsfalván 1854-ben 11 0 és 1884-ben 1" csak annyit említenek, hogy a klenódiumok megvannak, de hogy hány és milyen darabok voltak, azt már nem tudhatjuk. Galacfalván 1851-ben" 2, 1854-ben" 3, 1855ben 11 4, 1879-ben 11 5 és 1880-ban 11 6 volt olyan látogatás, amikor megemlékeztek a textíliákról is, ám összesen 1 abroszra, és 1 keszkenőre, találunk utalást, amelyeket gróf Teleki 10 7 Például: Aranyosmóric 1810 - Nagysajói Prot. 287-289.; Galacfalva 1810 - Nagysajói Prot. 279-280.; Kerlés 1810 - Nagysajói Prot. 281-282. stb. 10 8 Például: Árokalja 1809 - Nagysajói Prot. 273; Kerlés 1814 - Nagysajói Prot. 367-370.; Nagysajó 1814 - Nagysajói Prot. 376-377.; Cegőteike 1810 és 1814 - Nagysajói Prot. 304-305. és 370-373. stb. 10 9 Galacfalva 1808 - Nagysajói Prot. 255-256. és Cegőteike 1808 - Nagysajói Prot. 265-266. 11 0 A Nagysl-Jkv 1/1. 78. 11 1 A Nagysl-Jkv 1/4. 237. 11 2 A Nagysl-Jkv 1/1. 23. 11 3 Uo. 72. 11 4 Uo. 88. 11 5 Nagysl-Jkv. 1/4. 138. 11 6 Uo. 219.