Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Ötvösmunkák és ónedények a Nagysajói Káptalan - református egyházközségeiben (Kovács Mária)

360 Kovács Mária ba. A szerző a nagy sajói református gyülekezet tulajdonában lévő ónkanna fényképét is mellékelte.

7

6 A 17. század második felének kiemelkedő alkotásai a cegőtelki és újősi kannák. A cegőtelki kanna (Katalógus 22) hengeres, lefelé enyhén szélesedő teste tagolt, enyhén domború talpának pereme kihajlik. A talpon és a szájperem alatt poncolt palmettasor húzódik, amely valószínűleg a fedél peremén is megismétlődött, de az átalakítás során megsemmisült, akárcsak a szájperem alatti fríz egy része. A fedelet, a billentővel együtt, bádogra cserélték. A kanna palástját körbeölelő gazdag ornamentika jellegzetes reneszánsz minta, szimmetrikusan szerkesztett, központi virágos díszítésű vázából szétívelő virágcsokor (42. ábra). A központi virágmotívumot stilizált levélkoszorúba helyezett feliratra (VISVR / EKL / 1721) cserélték, amelyet leveles, indás tulipánmotívumok szegélyeznek. A kanna fenekén olvasható felirat örökítette meg adományozójának monogramját: „CSINYALTATA SZÁSZ CZEGÖI: ECLESIAHOZ E: K: ASzONy". A kannán többszöri átalakítás nyomai láthatók. 1721-ben került rá adományozási felirata, majd az elmúlt évszázadban nikkelezték és új fedéllel látták el. A kanna kígyóvonalas fülének domborműves díszítése a nikkelezés miatt alig kivehető, vízszintesen elhelyezett virágcsokrok ismétlődnek. A kanna fenekébe egyszerű, körgyűrűbe foglalt, olaszkorsóból kihajló, apró leveles indából szerkesztett fenékrózsát helyeztek el. A fenékrózsa jelentősen károsodott. A kannát az 1808-as vizitáció számba vette 7, az 1858-as jegyzőkönyvben már így jegyezték fel: „fedele romlott ónkanna".

7

8 Az újősi kanna (Katalógus 23) mind formailag, mind díszítésében a cegőtelki kannához hasonló. A hengeres, lefelé enyhén szélesedő testű kanna tagolt talpának pereme erőteljesen kihajlik, vésett gyűrűvel kapcsolódik a testhez. A talpon, a szájperem alatt és a fedél peremén poncolt palmettasor húzódik. A lapos fedél ráilleszkedik a szájperemre, központi, enyhén domború tagozatán korongos fedélgomb nyugszik. Gyöngysorban végződő ujjtámasza maszkos díszítésű. A kannatest rovátkolt díszítésű vésett övekkel tagolt. A kanna palástját a cegőtelki vei azonos vésett növényi ornamentika díszíti, a vázából kihajló központi bazsarózsát leveles, indás tulipánmotívumok szegélyezik (44. ábra). A központi bazsarózsa jelen esetben teljes épségében megmaradt, nem alakították át. Azonos kompozícióval találkozunk az asszonyvásári kanna díszítésén, amely a kolozsvári MRK mester munkája

7

9, és a harasztkeréki ónkannán is.

8

0 Az erzsébetvárosi, 18. század elején készült keresztelőkannán csak a motívum felső része jelenik meg, amely a kanna méretével magyarázható. Az említett kannák közül csupán az asszonyvásári kannát tudjuk mesterhez kötni, azonban kizárt, hogy valamennyi kanna alkotója a kolozsvári MRK mester lett volna, így feltehetőleg az erdélyi ónöntők által kedvelt kompozícióról van szó, amelyet közös mintakönyvből vettek. A kígyóvonalas fül gyöngysoros keretbe foglalt rácsdísszel ékesített, amely a fent említett erzsébetvárosi keresztelőkannán is megjelenik. Feliratát utólag a fül alatti mezőbe vésték: „KÖL: / CSEI / SARA / ANO 1715".

8

1 Az újősi ónkannát az 1860-as jegyzőkönyvbe

8

2, majd az 1890-es Névkönyvbe is bejegyezték, évszámát hibásan 1712-nek olvasták. 3 Debreczeni László 1929-ben írta össze az újősi gyülekezet kegyszereit.

8

4 7

6 B. Nagy Margit 196-197. 7

7 Nagysajói Prot. 265-266.: Két ónkanna, egyik nagyobb, a másik kisebb. 7

8 Nagysl-Jkv. 1/2. 130. 7

9 Alexandru Săşianu: Ezüst- és ónművesség a XVI-XIX. században. A Nagyváradi Református Egyházmegye kegyszerei. Nagyvárad 1986. 57. 8

0 Debreczeni 1930, 142. 8

1 Kölesei Sára 1755-ben Újősben birtokosként jelent meg. Szolnok-Doboka vm.,VI. kötet, 375. 8

2 Nagysl-Jkv. 1/2. 152. 8

3 Névkönyv 1890, 34. 8

4 Debreczeni 1929, 032.