Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.

Ötvösmunkák és ónedények a Nagysajói Káptalan - református egyházközségeiben (Kovács Mária)

Ötvösmunkák és ónedények 355 jegyzeteiben olvashatjuk, ahol az alsóbudaki gyülekezet tulajdonaként írta le. Állítását, korábbi adatok hiányában feltételekkel kell kezelnünk, mesterjegyének PAV olvasatát hibásnak véljük.

5

9 A besztercei református gyülekezet aranyozott ezüstkelyhe az Alsóbudaki Egyházközség tulajdonát képezte (Katalógus 4), majd a 20. század első felében került mai helyére. A kehely többszörösen íves, vízszintesen tagolt talpának pereme kihajló. A talp szélétől kiindulva, a szárgyürűig domború bordák futnak, amelyek a lábat hat, három nagyobb domború és három kisebb homorú mezőre tagolják. A hengeres szárgyürü felett a hatszögü alsó szárrész a bordázott nóduszban végződik. A felső szárrész hengeres, tagolt gyűrű választja el a tulipánkehely alakú, sima kuppától. A szájperem alatt olvasható a kehely átalakítását mejgörökítő felirat: „SZÜLE ANNYA CSEGEZI JUDITH UTÁNn UJJITtATta ES NAGYOBBITtATta ALVINTZI FOGARASI ISTVÁN 1775".

6

0 Alvinczi Fogarasy István az anyja által adományozott kelyhet alakíttatta át, amelyet valószínűleg a többi tárggyal együtt a 17. század végén ajándékozott egyházának. A kehely 17. századi formájából semmit nem őrzött meg, a 18. század második felének ízlését tükrözi. Fogarasy István az újősi Fogarasy család tagja, aki 1771-ben Doboka vármegye alispánja volt.

6

1 A kehely készítője ismeretlen. A vizitációs jegyzőkönyvek mellett Darkó Ákos 1936-ban fényképen is megörökítette.

6

2 Az alsóbudaki gyülekezet megszűntével a Besztercei Egyházközség tulajdonába került egy aranyozott ezüsttányér is (Katalógus 17). A széles peremű tányér öble lapos. A perem szélén vésett leveles fríz húzódik. Adományozási feliratát mestere a tányér fenekére véste: „EZEN / TANGYERT TSI: / NALTATTA JANO: / SI PETER ES KEDVES / ELETE PARJA GYARFas / MARIA ISTEN DITSÖ / SS EGERE A: K[is] BUDAKI / REFORMATA EKLESIA / SZAMARA / ANNO DOMINI/ 1767". Adományozóiról a tányér feliratán kívül semmit nem tudunk. Mestere ismeretlen. Arra vonatkozóan, hogy mikor került Besztercére, nincs pontos adatunk. Részletes leírását az 1859-es vizitációs jegyzőkönyvben olvashatjuk.

6

3 A 18. században az újősi gyülekezet is számos adománnyal gazdagodott. Az Újőst birtokló Vitéz család kehellyel és kenyérosztó tányérral ajándékozta meg egyházát. A kehely (Katalógus 3) domború talpának pereme erőteljesen kihajlik, öv választja el a sima felületű, csonkakúp alakú lábtól. A tagolt szárgyűrű felett hengeres szárrész helyezkedik el. A gömb alakú nódusz öntött övvel osztott. A kisméretű kuppa szájpereme enyhén kiszélesedik, a pe5

9 Darkó 64. 6

0 Csegezi Judit a 17. század végén több úrasztali edényt adományozott az alsóbudaki református egyháznak, amelyről a tárgyak felirata tanúskodik. A tárgyak leírását az 1859-es vizitációs jegyzőkönyvből ismerjük, mivel az ónedények az 1865-ös tűzvész áldozatai lettek. Szintén itt olvahatjuk a fennmaradt kehely leírását is: Egy aranyozott ezüst pohár ezen irattal: Szüle annya Csegezi Judit után újíttatta és nagyobbittatta alvintzi Fogarasi István 1775 - 30 pft. értékű. Egy on tányér ezen irattal Váradi Sigmond Csegezi Judit anno 1693 digesima quarta Julii. Egy kisebb keresztelő on kanna ezen ráirattal: Varadi Sigmond, Csegezi Judit 1695

b"' die 24 Julii. Nagysl-Jkv. 1/2. 138-139. 6

1 A Fogarasy család a Doboka vármegyei Szászújősből szánnazó család, tagja Fogarasy Gábor (1683-1701) Doboka vármegye alispánja volt. Fogarasy István 1771-ben alvinczi előnévvel jelenik meg. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Digitális reprint, Arcanum Digitéka, IV. kötet, Budapest 1999. 189. [A továbbiakban: Nagy Iván] 6

2 Klenódiumok fényképei az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban. Darkó-Debreczeni gyűjtemény, G l-es fond. 9, 9a. 6

3 Nagysl-Jkv. 1/2. 138: Egy ezüst tányér ezen irattal: Ezen tángyért csináltatta Jánosi Péter és Kedves élete párja Gyárfás Mária. Isten ditsőségére a K. Budaki Ref ekla számára anno domini 1767. - az aranyozás rajta megvásott 16 pforint értékű.