Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.
Parciális zsinatok jegyzőkönyvei 1810-1815
1811 március, Déva 203 8-0. Martonosi Ágnes memorialissára válasz: Újjabban bizonyosodván meg, hogy Beregi Ádám exmissiot kért, és azt nem prosequálta, mellyel a panaszló nagyon hurcoltatik, ajánlya a Szent Szék a külső tekintetes tisztségnek, hogy ezen szegény asszony számára Beregi Ádám őkegyelmétől intertentiot rendeljen, és oda tellyesíttés végett transcribáltatik. 9-o. Papoltzi Éva memorialissára válasz: A kérő feladása nem világos, ellenben maga inactionálta és hagyta el férjét, sőt exmissiot eszközölt is a törvény útján igazíttatik, nem lehetvén a bépanaszoltat maga célja ellen való mozdulásokra kényszerítteni. 10-o. Enyedi Lydia. Válasz: Utasíttatik a kérő az alperesnek forumára. 11-o. Anno 1814. Junius 3-kán a tiszteletes Szent Széken felvétetik nemes Németi Susánnának, mint felperesnek, nemes Vitéz Mihály, mint alperes ellen örökös elválásért indult pere. A felperes asszonyért törvényes ügyész káránsebesi Lugosi János, ki által fennhagyván mint törvényes fennhagyandókot béad sub littera A. egy törvénybe idéző pecsétet, mellyel az alperes a tiszteletes Szent Székre meghívatott 20-dik Mártii, és béad egy más vallató pecsétjét tiszteletes tractualis esperest Kolosvári Sigmond úrnak B. betű alatt, melynek ereje mellett nagy fáradsággal s még sokkal nagyobb költséggel kénteleníttetett esküdtetni, ugyanazért 3-o. béád sub C. egy hitelesen készült törvényes vallatólevelet, melyikhez ragaszkodva így adja elő a maga okvetését: [45.] Felperesnek ami Ilyen törvénytelen volt az első lépése a házasságra, sokkal törvéntelenebb és borzasztóbbá tette az alperes, mert ugyanis az felperest az édesannya, a 3-dik valló vallomása és mind 6 tanúk szerint is egy csapat bortól meggajdult, üres aggyal külömben is egybegyűltek s poharazás közt az alperes édesattya, Vitéz István az felperes édesannyával kezet csaptak, ők tudják miért, de palástnak azt mondták, hogy Vitéz István fia, az alperes vegye el Fazakas Ersók leányát, a felperest. Ami még scandalosum, jelen sem volt sem egyik, sem másik házasulandó fél, hanem két üveg jó bor gőzével megtöltött agyok egy józan becsületes ember ottan sem létében is, akkor itten tehát megvetették az ifjú párokra nézve a házassági szerencsétlen életnek fekete magvát, melynek keserű, fojtós gyümölcsét ma sem győzi nyelni a felperes. így tévé áldozattyává az anya a leányát. Ez még kevés, mert azutánn is, hogy kijózanodott, amint minden vallók a 2-dik, 3-dik és 4-dik kérdésre tisztán valyák uno ore, hogy Németi Zsuzsánna, a felperes nem egyezett meg a Vitéz Mihályhoz, az alpereshez való menetelben, hanem az annya vélle veszekedett, a favillával egyet vágott a hátára azért, hogy nem menyen az alpereshez, ekként szidván: Most a legények háborúba vágynák, ennél jobb helyre nem adtál, mert ez nem menyen ki a háborúba. Ezekhez képest világos ezen tiszta esketésből az: l-o. Hogy a mátkaságot az ifjak, azaz a felperes az alperessel soha sem tette, de 2-o. Világos az is, hogy az annya a felperest veréssel és szép ígéretekkel kénszerítette az alpereshez való férjhezmenetelre, és az leányi engedelmesség a szülőinek igen fontos gyümölcsöt termett a felperesnek, és ugyanazért a felperes megkívánnya, hogy Jus Connubiale tartása szerint, és azon juris axioma szerint: Vi
