Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.
A Parciális Zsinat mint a lelkészi nemesség fóruma
12 A Parciális Zsinat mint a lelkészi nemesség fóruma többször idézték törvénybe. Lelkészi jellegének elvesztése után, 1702-ben lezajlott válópere is. 3 3 Csáki Miklós hátszegi lelkész szintén alkoholproblémái miatt került a Szent Szék elé, ám halála az ítélethozatal előtt bekövetkezett. 3 4 Dési Miklós marosillyei lelkészt pedig pedofilia vádjával akarták kizárni az egyház szolgái közül. 3 5 A parciális mint feljebbviteli szék A parciálison tárgyalt ügyeknek egy negyedik szegmense a gyülekezeti tagok ellen indított fegyelmi eljárás. Ez abban az esetben történt egyházi törvényszéken, ha az illető egyházi törvény ellen vétett. Előfordult olyan eset, amikor református párt más vallású lelkész esketett össze. Legtöbbször azokat idézték törvénybe, akik az egyházat anyagilag megkárosították, vagy valami olyant tettek, ami megbotránkoztatta a gyülekezetet (pl. káromkodtak). A büntetés általában az excommunicatio volt. Egyetlen olyan személyről beszélhetünk, aki hosszú ideig a Parciális Zsinat látószögében volt. Ez Békési Pap Imre, akiről már az ügyvédek sorában szó volt. Két alkalommal azért idézték perbe, mert a hunyadi gyülekezet egységét és békességét fenyegette, 1696-ban reformátusokat akart a görögkeleti egyházba téríteni, 36 illetve 1716-ban Keresztúri B. Péter lelkipásztort akarta elmozdítani a gyülekezetből. 3 7 1713-ban azért idézték perbe, mert egyazon ügy al- és felperesének ígéretet tett ügyük védésére. 3 8 1715-ben pedig azért találták hibásnak, mert az alpestesi gyülekezetnek adományozott Bibliát nem adta át idejében az egyházközségnek, és az adományozó Békésitől visszalopta. 3 9 A kiadásról A kiadványban szereplő források három kötetből származnak. Mindhárom a Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye levéltárából származik, amelyet jelenleg az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár őriz (B 4-es fond). Az első, 1/1 jelzetű protocollum az egyházmegye legrégebbi, vegyes jegyzőkönyve. ívrét nagyságú, 280 számozott oldalt tartalmaz, pergamenkötésű és Körtvélyesi György esperességének (1686-1702) idején vezették. Tartalmaz parciális zsinati, illetve vizitációs jegyzőkönyveket, generális zsinati meghívókat; első oldalain az egyházmegye gyülekezeteinek lajstromát, espereseinek, főjegyzőinek és a vizsgált időszakban szolgált lelkipásztorainak névsorát találjuk, az utolsó oldalakra néhány, az egyházmegye igazgatása szempontjából jelentős dokumentumot másoltak be. Ez utóbbiakat a Miscellanea fejezetben közöljük. 3 3 HZLvt-Prot. l/l. 235., 237-238., 249-250. 3 4 Uo. 1/2. 78-83. 3 5 Uo. 151-153. 3 6 Uo. 1/1. 182-183. 3 7 Uo. 1/2. 83-87. 3 8 Uo. 39. 3 9 Uo. 72.
