Kolumbán Vilmos József: A Sepsi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei Aldoboly - Zalán (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 3.) Kolozsvár 2005.

A Sepsi Egyházmegye

10 A Sepsi Egyházmegye körút első állomásánál jegyezték fel (feltételezhetően a Protocollumban az általános szokás szerint minden gyülekezetnél felírták a vizitációs bizottság tagjainak a nevét), valamint az urbáriumban több helyen is találunk utalást arra nézve, hogy bizonyos ügyeket részletesen a Protocollumban jegyeztek fel. 2 0 Az erdélyi református egyházban a vizitációkat általában az év első negyedében folytat­ták. 2 1 Mivel a Sepsi Egyházmegyét aránylag sok gyülekezet alkotta, a szokásjogot nem minden esetben tartották be és a vizitációt már ősszel elkezdték. így például az 1728-1729. évi egyházlátogatás október 18-án kezdődött Nagyborosnyón és január 21-én fejeződött be Nyénen (Keresztváron). Az 1735-1736. évi vizitáció november 22-től február 13-ig tartott. Előfordult olyan eset is, hogy a tavasszal félbehagyott vizitációs körutat ősszel folytatták. Ezt történt az 1742. évi vizitáción. Az egyházlátogatás első szakasza január 2.-március 8. között folyt, a második szakasz november 19-22. közt. Ugyanígy történt 1752-ben is. Ez al­kalommal az első szakasz február 1.-április 13. között volt, a második szakasz november 7-15. között. A többi vizitáció hagyományos időszakban zajlott: 1732-ben február 4­március 14., 1746-ban január 10.-május4., 1749-ben január 13.-március 16. között. Egy-egy vizitációs körút, hasonlóan a többi egyházmegyében folytatott vizitációhoz, több kisebb szakaszból állt. Azonban, míg a Hunyad-Zarándi Egyházmegyében egy-egy szakasz akár 13 napig is eltarthatott, a Sepsi Egyházmegyében a leghosszabb szakasz is csak hatnapos volt. Feltételezhetően a vizitációs bizottság tagjai a hatodik napon (szomba­ton) visszatértek gyülekezetükbe a lelkészi szolgálat ellátása végett, majd hétfőn folytatták a vizitációt. Az egyes gyülekezetekben eltöltött időt illetően a Sepsi Egyházmegye gyakor­lata szintén különbözik a többi egyházmegye gyakorlatától. A Hunyad-Zarándi és az Orbai Egyházmegyében egy-egy gyülekezetben több napig is eltartott a vizitáció. Ezzel szemben a Sepsi Egyházmegyében csak egészen kivételes esetben fordult elő, hogy egy gyülekezet­ben két napig tartson a vizitáció (pl. 1735. dec. 5-6., Málnás). Általában a vizitációs bizott­ság egy nap leforgása alatt két gyülekezetet látogatott meg, sőt időnként hármat is (1749. febr. 12-én Szotyor, Sepsiszentkirály, Illyefalva). A vizitációk gyakoriságában a Sepsi Egy­házmegye szintén eltért a Geleji kánon egyházmegyei vizitációkra vonatkozó határozatától. Míg a Geleji kánonban az esperesek kötelességeként a gyülekezetek évenkénti vizitálását írták elő (a Hunyad-Zarándi Egyházmegyében be is tartották), a Sepsi és az Orbai Egyház­megyében az egyházlátogatás 1728-1752 között három-négy évenként történt meg. Az egyházmegyében nem volt pontosan kijelölt vizitációs útvonal. Az első egyházláto­gatást (1728-1729) az egyházmegye keleti részén kezdték el, Nagyborosnyón, majd délke­leti irányba haladva következett Feldoboly, Kisborosnyó. Innen nyugatra fordulva megláto­gatták Egerpatak, Szacsva, Sepsimagyorós, Réty, Komolló, Eresztevény, Sepsibesenyő gyülekezetét. Ezután következett a Sespsiszentgyörgy körüli gyülekezetek meglátogatása (Angyalos, Fotos és Sepsimartonos, Gidófalva, Uzon, Lisznyó, Bikfalva, Aldoboly, Kökös, Illyefalva, Szotyor, Sepsiszentkirály, Killyén, Szemerja és Sepsiszentgyörgy). A vizitáció utolsó szakaszában került sor az egyházmegye északi (Árkos-Málnás), illetve a nyugati (Hidvég, Árapatak, Erősd) és déli (Bodolla és Nyén) részének vizitálására. A soron következő, 1732-ben tartott vizitációt Sepsiszentgyörgy környéki gyülekezetek­ben kezdték el (Aldoboly, Illyefalva, Kökös, Szotyor, Sepsiszentkirály, Szemerja, Killyén), majd a szék központjától északra eső gyülekezetek kerültek sorra. A harmadik szakaszban az egyházmegye délkeleti és keleti részét látogatták meg, míg utolsónak ismét a déli és a nyugati részeket. Az 1735-36. évi vizitáció útvonala nagy vonalakban megegyezik a koráb­bi útvonallal. 1742-ben a szék központjától keletre indultak. Az első meglátogatott gyüleke­zet az angyalosi volt, majd sorban következett a Réty körüli gyülelekezetek vizitálása. A 2 0 Urbárium 2, 63,273. 2 1 Orbai VI.

Next

/
Thumbnails
Contents