Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Falvak szerint
Falvak szerint 685 Unitus. Radik József felesége átállt a „görög unita" vallásra (Vajdahunyad, 178 l /6-to.). Zsellér. „A harangozó, egyházfi és zsellér immunitásáról költ actak" találhatók az eklézsia ládájában (Vajdahunyad, 1799/2-szor/25-o.). Zsinat. Az 1664. évi nagyenyedi Generális Zsinat végzését említi a válásra nézve (Vajdahunyad, 1693.); azzal vádolják a mestert, hogy éjszakánként sokszor kimarad és mértéktelenül iszik, a vizitáció megjavulásra inti, máskülönben a Parciálisra kerül az ügye (Vajdahunyad, 1695.); az egyházfi szóval és tettel történt megbántásáért a Parciális elé idézik az egyik gyülekezeti tagot (Vajdahunyad, 1705/4.); felolvasták a Generális Zsinat végzéseit és a Gubernium dézsmák ügyében tett parancsát (Vajdahunyad, 1772/1-mo.). Zeykfalva Alaptőke. A lelkész kéri a vizitációt, hogy engedje meg, hogy az alaptőke egy részét fordítsa pince építésére, „de a Szent Visitatio arra nem léphet, hogy a capitalis pénzben csonkulás essék" (Zeykfalva, 1777/3-tio.); az egyháznak kamatra kiadott alaptőkéje 864 ft. (Zeykfalva, 1782/3-tio.). Földek. Az „oláh tumultus" után a vizitáció alaposan végigjárja a határt és a helyiekkel beazonosítja újra az egyház földjeit, ennek leírása (Zeykfalva, 1802.); nem lévén lelkész, a szántóföldeket egy helyi román emberre bízzák, hogy azokat felében kiadva hasznosítsa (Zeykfalva, 1805.). Klenódiumok. Lajstrom (Zeykfalva, 1782/4-to.); az „oláh tumultus" miatt a gyülekezet „temploma, parochiaja elpusztult, szántó s kaszálló földjei s clenodiumi abalienálódtak, pium legatumi csaknem egésszen eltemetődtek" (Zeykfalva, 1802.); „a szent edények most is méltóságos Ze[y]k Andrásné asszonynál vágynák, az asszonytól való általvételeket urgeálják méltóságos Zejk Sámuel és Dániel urak" (Zeykfalva, 1805.); a tumultus utáni első lajstromot lásd (Zeykfalva, 1806.); Lelkész. Az „oláh tumultus" után 1806-ban lett végre lelkésze a gyülekezetnek, akinek viszont nem volt parókiája, így a helyi patrona udvarában lakott (Zeykfalva, 1806.). Lelkészi lakás, parókia. Panaszol a vizitáció, hogy „mind a ház, mind a csűr, mind a kertek körül" nagy a romlás, megjavítani (Zeykfalva, 1774/1-mo., 1778., 1782/2-do.); az egyházra testált pénz egy részét a romok rendbe hozására fordítják (Zeykfalva, 1782/3-tio.); az „oláh tumultus" miatt a gyülekezet „temploma, parochiaja elpusztult, szántó s kaszálló földjei s clenodiumi abalienálódtak, pium legatumi csaknem egésszen eltemetődtek" (Zeykfalva, 1802.); az „oláh tumultus" után 1806-ban lett végre lelkésze a gyülekezetnek, akinek viszont nem volt parókiája, így a helyi patrona udvarában lakott (Zeykfalva, 1806.). Oláh, román. Az „oláh tumultus" miatt a gyülekezet „temploma, parochiaja elpusztult, szántó s kaszálló földjei s clenodiumi abalienálódtak, pium legatumi csaknem egésszen eltemetődtek" (Zeykfalva, 1802.). Templom. Az „oláh tumultus" miatt a gyülekezet „temploma, parochiaja elpusztult, szántó s kaszálló földjei s clenodiumi abalienálódtak, pium legatumi csaknem egésszen eltemetődtek" (Zeykfalva, 1802.); a templomnak „csak a puszta kőfalai állanak fel" (Zeykfalva, 1802.).
