Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Falvak szerint
658 Tárgymutató geti iskolának, a tompái, karatnai, bosi és nagygalambfalvi gyülekezeteknek és „egy becsületes n[agy]enyedi peregrinansnak" adtak pénzt (Rákösd, 1767/2-do.); az istvánházi eklézsiának pénzt adtak (Rákösd, 1767/Fazakas.); „Enyedi nyomorú Hajdúnénak" adomány (Rákösd, 1767/Fazakas.); a marosvásárhelyi kollégium számára pénzt adtak (Rákösd, 1767/Fazakas.); a szentháromsági református templomra, az ardói, a gyürei, a bölöni református egyházközségeknek és az ernyei parókiára pénzt adtak (Rákösd, 1769/Fazakas.); a szigeti iskola számára adakoztak (Rákösd, 1769/Fazakas.); egy tordai rabnak pénzt adtak (Rákösd, 1769/Fazakas.); a templom igen romos állapotban van, a gyülekezet vállalja a javítási munkálatokat, de kevés a pénze, a vizitáció rendelkezik: „tiszteletes loci minister őkegyelme minden industriat adhibeáljon, s bizonyos emberek kiküldessenek alamizsnakérésre" (Rákösd, 1773/7-0.); a templom javítására tervbe vett gyűjtőutat a helyi tanító vállalta fel, s miután a királyi jóváhagyás megérkezet, még 1780-ban útnak indult és 148 ft. 14 dr. alamizsnával érkezett vissza (Rákösd, 1781/3-tio.). Agenţia. Pénzt adtak ki (Rákösd, 1767/Fazakas.); pénzt adtak ki (Rákösd, 1769/Fazakas.). Alamizsna. A templom igen romos állapotban van, a gyülekezet vállalja a javítási munkálatokat, de kevés a pénze, a vizitáció rendelkezik: „tiszteletes loci minister őkegyelme minden industriat adhibeáljon, s bizonyos emberek kiküldessenek alamizsnakérésre" (Rákösd, 1773/7-0.). Alaptőke. A vizitáció igen éberen őrködött afelett, hogy az eklézsia alaptökéjét semmiféle okkal el ne költsék, hanem azt kamatra kiadva forgassák, minden munkálatra külön gyűjtést szervezzenek (Rákösd, 1805/19-szer.); „minthogy a keszkenők rendiben a 14-dik és a 16-dik számok alatt lévő keszkenők a Generalis Szent Visitatiotól lett parancsolat ellen mind e mai napig ki nem égettettek, hanem minden haszon nélkül hevernek, tehát most újra rendeli a Szent Visitatio, hogy haladék nélkül kiégettessenek és az arannyok eladattattván, árok haszonra fordíttassék" (Rákösd, 1805/20-szor/Jegyzés.). Arak. Egy veder bor 1717-ben 54 dr. volt (Rákösd, 1717/4.); másfél véka kukorica 36 dénár, egy veder bor 36 dénár, továbbá: „vagyon a nemes ecclesianak bor interesre kiadva 121 mfr. és 4 pénze, mely summából legális interesre volna 45 veder és 3 kupa", egy kupa bor 6-8 dénár között mozgott (Rákösd, 1763.); két veder must ára 1765-ben 78 dr. volt (Rákösd, 1766/3.); 1767 őszén a must átlag ára 51 dr. volt (Rákösd, 1767/1-mo.); 42 veder bor ára 50 ft. 72 dr. (Rákösd, 1774/7-0.); 1786-ban 1437 forintba került a templom építése, részletes beszámoló (Rákösd, 1795/III./3-0.); egy kalangya búza 1 mft., 1 véka búza 60 pénz, egy veder bor 42 pénz, 1 szekér fa 48 pénz (Rákösd, 1805/13-szor.); „két viseltes eladott keszkenőnek árra" 1 ft. 2 dr. volt (Rákösd, 1805/15-ször.); 1802-ben termett bor piaci ára vedrenként 102 dr. (Rákösd, 1805/15-ször.). Arenda. Pénz vett be az eklézsia a mészárszék árendájából (Rákösd, 1767/Fazakas.). Bíró. A falubíró, ameddig hivatala tartott, hivatalból tagja volt a helyi egyháztanácsnak, (Rákösd, 1805/10-szer/2-szor.). Bor. „András Deák maga napa templombeli temetkezéséjért adott 50 veder bort" az eklézsiának (Rákösd, 1687/Proventus/2.); az adományba adott bor az egyházfí nyilvántartásába ment (Rákösd, 1687/Proventus.); aki borbeli adósságát nem rendezi, arra „tisztet hozunk" - mondja a vizitáció (Rákösd, 1796/Deliberatum.); panaszolja a mester, hogy bor és búza restanciái vannak mind Rákosdon, mind a hosdáti filiában, „azért a Szent Visitatio az egyházfíakat authorállya, hogy melléjük vévén eskütt uraimék közül kettőt vagy hármat, hogy azokat, akiktül lehetne, nem akar fizetni, megzálagolhassák" (Rákösd, 1719.); „adván
