Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Falvak szerint
Falvak szerint 651 szülők ellen (Nagyrápolt, 1790/2-do.; 1791/3-tio.; 1793/1-mo.); panasz a szülők és iskolaköteles gyermekek hanyagsága miatt, a főgondnoknak és gondnoknak lajstromot kell készítenie a tanköteles gyermekekről, iskolai jelenlétüket ellenőrizni kell, ha mégsem járnak iskolába, a szülőket megbírságolják (Nagyrápolt, 1796/4-szer.); a tanításért járó fizetség: „az eklézsiabeli fiúgyermekért egy esztendőre való fizetés 3 ~ három márjás leszen, a leánygyermektől 2 - két márjás. Emellett az úgyneveztetett sabbathale. A classisba való tüzelésre pedig vigyenek magok a gyermekek fát. Ha másféle vallásúak is fognának az oskolába feljárni, azok úgy fizessenek, amint megalkhatik véllek a tanító" (Nagyrápolt, 1796/6szor.). Oláh, román. „Suspenditur visitatio illyen okon, hogy az elmúlt esztendőben a rápolti oláhok közönségessen tornyunkat evadálták, a harangot félreverték, a temetőnkre közönségessen felgyültenek, egynéhány halottinkat kiásták, marcongották" (Nagyrápolt, 1692.); „néhai Ferentzi Pétertőll özvegyen maradván Csuka Susánna ment titkon férjhez valami idevaló olá emberhez, melly szerént mind gyülekezetünktől, mind Istenünk házától önként elvonta magát" (Nagyrápolt, 1765/5.); „az Úr asztalára való készület most is úgy vagyon, amint találtatott az oláhok zenebonája után" (Nagyrápolt, 1791/4-to.); „panaszul adaték fel, hogy már jó darab ideje, hogy az olá pap az eklézsia temető cintermének hellyére egy házat épített, melyről sem nem szolgál, sem nem taxái az eklézsiának, sőt ezen kívül most az olá templomhoz tartozó temető határos lévén a reformata eklézsia temetőjével, az oláhok a kert felállításával egynéhány esztendővel ezelőtt egy darab hellyet az eklézsia temetőjéből elfoglaltak" (Nagyrápolt, 1796/11-szer.; 1803/VII.); a vizitáció a karhatalom segítségét ajánlja a helyieknek, hogy a románok által elfoglalt temetőrészt visszaszerezzék (Nagyrápolt, 1796/11-szer.; 1803/III.; 1803/VII./ 1804/IV.). Olvasás. Panaszol a mester, hogy a helyiek nem adják gyermekeiket iskolába; a vizitáció utasít, hogy a javítást kezdjék el, küldjék iskolába a gyermekeket, hogy legalább „magyar nyelvet, olvasást, éneklést és a hitnek fővebb ágazatait tanulhatnák meg" (Nagyrápolt, 1779/3-tio.). Papmarasztás. Panasz a lelkészre, amiért nem hirdeti ki a sátoros ünnepeket és az úrvacsorát, a tanító fizetését felveszi, de nem tanít, beteges, sem a gyülekezet, sem a patronusok nem akarják tovább marasztani (Nagyrápolt, 1705.). Paraszt. Szomorúan tapasztalja a vizitáció, hogy a lelkész módfeletti italozásba kezdett, „melyben az ekklézsia nem annyira botránkoznék meg, ha a maga házánál cselekedné azon helytelenséget, de azon kívül a faluban közönséges paraszt conversatioban elegyíti magát és ottan megittasodván, hellytelen dolgoknak cselekedésekre ereszkedik", utoljára inti a vizitáció, a következő alkalommal szigorúan büntet (Nagyrápolt, 1782/1-mo.). Partialis - lásd Zsinat Patrónus. Panasz a lelkészre, amiért nem hirdeti ki a sátoros ünnepeket és az úrvacsorát, a tanító fizetését felveszi, de nem tanít, beteges, sem a gyülekezet, sem a patronusok nem akarják tovább marasztani (Nagyrápolt, 1705.); lelkész és tanító egyaránt panaszolja, hogy a patronusok nem adják meg a konvencióban megígért adót (Nagyrápolt, 1790/2-do.); „méltóságos liber baronissa Jósika Dánielné asszony jelenté mind szóval, mind levele, mind biztossá által, hogy ezen megyében a főcuratorságot a méltóságos udvar másnak nem engedi, hanem megtartya és személyesen s biztassai által is hasznason folytatni el nem mulattya" (Nagyrápolt, 1791/7-mo.); panaszolja a lelkész, hogy egyes urak nem fizetik a bérét és sok az elmaradt adó (Nagyrápolt, 1793/1-mo.).
