Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Falvak szerint

646 Tárgymutató hamarabb vegye vissza, („a conventio szerint bír, csak esztendőnként való haszna magáé, de a possessorium az ekklézsiáé") (Nagyrápolt, 1790/1-mo.); számba veszik a földeket is (Nagyrápolt, 1796/3-szor.); igen alapos számbavétel, helyrajzi leírással (Nagyrápolt, 1796/8-szor.). Generális - lásd zsinat Gondnok. „Méltóságos liber baronissa Jósika Dánielné asszony jelenté mind szóval, mind levele, mind biztossá által, hogy ezen megyében a főcuratorságot a méltóságos udvar másnak nem engedi, hanem megtartya és személyesen s biztassai által is hasznason folytatni el nem mulattya" (Nagyrápolt, 1791/7-mo.); panasz a szülők és iskolaköteles gyermekek hanyagsága miatt, a főgondnoknak és gondnoknak lajstromot keli készítenie a tanköteles gyermekekről, iskolai jelenlétüket ellenőrizni kell, ha mégsem járnak iskolába, a szülőket megbírságolják (Nagyrápolt, 1796/4-szer.); a gyülekezetben tapasztalt áldatlan iskolai állapotok miatt a vizitáció elrendeli, hogy a főgondnok, a gondnok és a lelkész alkosson iskolalátogatási bizottságot és az iskolában folyó oktatást minden hónapban egyszer ellenőrizze; a lelkész külön tartozik minden héten többször is meglátogatni és ellenőrizni az iskolát (Nagyrápolt, 1796/5-ször.); az egyházközség tisztségviselőinek feladata (Nagyrápolt, 1796/9-szer.); az újonnan szolgálatba álló gondnok csak azon feltétellel vállalja el a szolgálatot, ha az egyház ládája a lelkésznél van, „abba tétessék bé az ekklézsia minden pénze, az ekklézsia capitalissairól való contractusok, minden litterale instrumentumok, s légyen két kolcs, egyik álljon a papnál, más pedig a domesticus curatornál" (Nagyrápolt, 1800/VII.). Harang, harangozás. „A tiszteletes loci minister a harangoztatásban légyen ezután is szorgalmatos, annak színe alatt, hogy templomba nem jőnek a hallgatók, a harangoztatást el ne mulassa" (Nagyrápolt, 1778/2-do.); gond van a harangozással, más vallásúaknak is harangoznak az egyház tudta nélkül, a vizitáció rendezi az ügyet és fizetéshez köti a harangozást (Nagyrápolt, 1791/5-to.); a harangozás rendje: „a tíz esztendőn felyül való férfiaknak szaggassanak a nagy haranggal, a tíz esztendősön felyül való asszonyi nemnek a másodikkal, a tíz esztendőn alól valóknak a legkissebb haranggal" (Nagyrápolt, 1791/6-to.); leírás, felirat (Nagyrápolt, 1796/14-szer.); harangozás: „szeretnék, ha jobbkor harangoznának vasárnap. Mellyre e vala a végezés'. Nyárban 8 órakor, télben pedig 9-kor harangozzanak" (Nagyrápolt, 1800/L). Hitvallás. Panaszol a mester, hogy háza romokban hever és a helyiek nem javítják azt ki, nem adják gyermekeiket iskolába, a vizitáció azt tapasztalja, hogy a parókia is romokban hever, utasítja a helyieket, hogy a javítást kezdjék el, küldjék iskolába a gyermekeket, hogy legalább „magyar nyelvet, olvasást, éneklést és a hitnek fővebb ágazatait tanulhatnák meg" (Nagyrápolt, 1779/3-tio.). Impotencia. „Kozonczi Susanna meghbizonyította hiteles bizonságokkal, sőt hittel is monda rólla, hogy Draguczin István, noha igyekezett ugyan, de semmi férfiúságát nem mutathatta s véle semmi közi nem volt, s neki semmit sem tehetett", ezért a vizitáció, az Agenda 3. pontja és a 73. kánon alapján az asszonyt második házasságra engedi, a férjet viszont ligă ban hagyják, nehogy „most is tehetősséginek színe alatt defraduállyon" (Nagyrápolt, 1687.). Iskola. A mester háza, az iskolaház a tanító halálával és özvegye elköltözésével megüresedett, abba, hogy az iskola épülete ne romoljon le, zsellért költöztettek bele, aki a többi zsellérrel együtt dolgozzon a lelkésznek, házbér és az épület gondozása fejében (Nagyrápolt, 1765/2.); a vizitáció panaszolja, hogy az épületek, a kerítések mind a parókia, mind az iskola körül romos állapotban vannak, utasítja a helyieket, hogy javatísák ki (Nagyrápolt, 1778/1-mo.); a gyülekezetben tapasztalt áldatlan iskolai állapotok miatt a vizi-