Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Falvak szerint

644 Tárgymutató Nagyrápolt Adomány. A perselypénzből adtak a paraj di, a küküllővári és az ajtai eklézsiák számára és három peregrinusnak (Nagyrápolt, 1803/XII.); hat egyházközségnek adtak támogatást (Nagyrápolt, 1807/VI.). Agenda. Impotens férjétől egy asszonyt az Ágenda 3. fejezete alapján választottak el (Nagyrápolt, 1687.). Agenţia. Pénzt adtak (Nagyrápolt, 1771.); „Agentiara, m[agyar]országi és udvarhellyi kollégyiomoknak és egy peregrinansnak" támogatást adtak (Nagyrápolt, 1807VI./Erogatum). Bor. A hívek szüretkor bort adtak az egyháznak, amelyet az egyházfi értékesített (Nagyrápolt, 1686; 1696; 1697.); bort adtak el, hogy zsindelyt vegyenek a templomra (Nagyrápolt, 1700.); „tizenhét veder bort kikorcsomároltatván" gyűjtöttek pénzt az eklézsia költségére (Nagyrápolt, 1701.); az elhunyt lelkész javait összeírták „mind könyves és egyéb leveles thecaja, mind egyéb ládái és boros, égettboros edényei elpecsételtettek és az humanissimus scholae rector Szabó Mihály őkegyelmének megparancsoltatott, hogy semmit az ekklézsia házától ki ne adjon" (Nagyrápolt, 1775/3-tio.); „a papi conventioban ígértetett a papnak esztendőnként 20 veder bor az ecclesia borából in anno 1796" (Nagyrápolt, 1800/X.). Büntetés. „Szilágyi Simon, egeket irtóztató hallatlan szitkokkal szidta az úri szent vacsorát, szent edényeket, evangyéliomot és az egyházi szolgát is"; az első kettőért exkommunikáció, a második kettőért magistratus jár (Nagyrápolt, 1804/III.3.). Conventio, díjlevél. Panasz a lelkész ellen, amiért részegeskedik, a parókia épületét elhanyagolja, az egyház földjeit elzálogosítja, a panaszokat megalapozottaknak tartja a vizitáció, inti a lelkészt, hogy hagyja abba az italozást és viseljen gondot a parókiáról, különben a Generális Vizitáció elé kerül az ügye, az elzálogosított egyházi birtokot mihamarabb vegye vissza (azokat a konvenció szerint bírja csak, „esztendőnként való haszna magáé, de a possessorium az ekklézsiáé") (Nagyrápolt, 1790/1-mo.); a lelkész és a tanító egyaránt panaszolja, hogy a patronusok nem adják meg a konvencióban megígért adót (Nagyrápolt, 1790/2-do.); új díjlevelet dolgoztak ki mind a lelkésznek, mind a mesternek, lásd azt részletesen (Nagyrápolt, 1796/3-szor.); az egyház vonakodik megadni a lelkésznek a díjlevél kiegészítéseként az önként vállalt fizetésemelést,' a vizitáció erre kötelezi őket, mert önként vállalták (Nagyrápolt, 1800/VIII.); „a papi conventioban ígértetett a papnak esztendőnként 20 veder bor az ecclesia borából in anno 1796" (Nagyrápolt, 1800/X.). Díjlevélt - lásd conventio Éneklés. Panaszol a mester, hogy háza romokban hever és a helyiek nem javítják azt ki, nem adják gyermekeiket iskolába; a vizitáció azt tapasztalja, hogy a parókia is romokban hever, utasítja a helyieket, hogy a javítást kezdjék el, küldjék iskolába a gyermekeket, hogy legalább „magyar nyelvet, olvasást, éneklést és a hitnek fővebb ágazatait tanulhatnák meg" (Nagyrápolt, 1779/3-tio.). Egyházfi. Többek között neki kellett a helyi tagoktól a pénzbeli hozzájárulást felszedni (Nagyrápolt, 1790/2-do.); panasz az egyházfi ellen, amiért „vagy megunta, vagy nem akar" tovább szolgálni, az egyházközségnek joga van, hogy mást válasszon (Nagyrápolt, 1793/2do.); a zsellérek tartoznak mind a lelkésznek (50 pénzt), mind a tanítónak (25 pénzt) fizetni, amelyet nem fizettek meg, az egyházfinak kellett beszedni (Nagyrápolt, 1793/4-to.); az egyházközség tisztségviselőinek feladata (Nagyrápolt, 1796/9-szer.); az egyházközség ládá-