Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Témák szerint
634 Tárgymutató tik az eklézsia zselléreit katonának, „holott nemes fundus a zsellérek lakóhelye is", a vizitáció végzi: „Van egy királyi decretum a vármegye archívumában, azt ki kell kérni, és légyen a parochusnál, mellyet mindenkor, amikor a zsellérek[et] publicum servitiumba hajtyák, megmutathasson a szolgabíráknak" (Nagyrápolt, 1800/IV.). Vajdahunyad. „A harangozó, egyházfi és zsellér immunitásáról költ actak" találhatók az eklézsia ládájában (Vajdahunyad, 1799/2-szor/25-o.). Zsinat. Marossolymos. Az 1771. évi Generális Zsinat eldöntötte, hogy „a ketskedágai és szúligeti részünkön való possessorok" ezután Marossolymoshoz tartozzanak (Marossolymos, 1772. április/5-o.). Nagypestény. Az 1805. évi „Synodusi költség" 2 ft. 40 dr. volt (Nagypestény, 1806/III.). Nagyrápolt. A zsellérek továbbra is megtagadják fizetni az esperesnek, amiért a vizitáció megfenyegeti őket, hogy először a Parciális, aztán a Generális Zsinathoz fordul törvényes orvoslásért (Nagyrápolt, 1779/4-to.); komoly panasz a mester szolgálata és felesége ellen, előbbit elhanyagolja, utóbbi kocsmát járva részegeskedik, a helyiek új tanítót kérnek a Partialistól (Nagyrápolt, 1782/3-tio.); zsinati támogatást adott az eklézsia (Nagyrápolt, 1807/VI./Erogatum); Rákösd. Az egyházfi levele a Parciális Zsinathoz, hogy a lelkészi lakás építésére kiadott pénzt fogadja el hivatalos kiadásnak és rajta ne kerestesse (Rákösd, 1754.); a Generális Zsinatnak pénzt adtak (Rákösd, 1769/Fazakas.); a gondnokot felmenti a vizitáció tisztsége alól, mert nem mutatott elegendő készséget a munkára és nem jelent meg a vizitáció előtt számot adni, utasítja lelkészt, hogy „a méltóságos kapitány úrral egyetértvén" új személyt válasszanak és terjesszék a Partialis Zsinat elé jóváhagyás végett (Rákösd, 1781/8-vo.); az eklézsia 10 ft. 20 dr. pénzzel járult hozzá „tiszteletes káplány Tsegöldi Beniamin atyánkfiának felszenteltetésekor synodusi útra" (Rákösd, 1805/15-ször. és 16-szor.); Ribice. A lelkész módfelett részeges, nem javult meg a sorozatos figyelmeztetések ellenére sem, a Parciális Zsinat elé viszik az ügyet (Ribice, 1700.). Vajdahunyad. Az 1664. évi nagyenyedi Generális Zsinat végzését említi a válásra nézve (Vajdahunyad, 1693.); azzal vádolják a mestert, hogy éjszakánként sokszor kimarad és mértéktelenül iszik, a vizitáció megjavulásra inti, máskülönben a Parciálisra kerül az ügye (Vajdahunyad, 1695.); az egyházfi szóval és tettel történt megbántásáért a parciális elé idézik az egyik gyülekezeti tagot (Vajdahunyad, 1705/4.); felolvasták a Generális Zsinat végzéseit és a Gubernium dézsmák ügyében tett parancsát (Vajdahunyad, 1772/1-mo.).