Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Témák szerint
628 Tárgymutató Sátoros ünnep. Nagyrápolt. Panasz a lelkészre, amiért nem hirdeti ki a sátoros ünnepeket és az úrvacsorát, a tanító fizetését felveszi, de nem tanít, beteges, sem a gyülekezet, sem a patronusok nem akarják tovább marasztani (Nagyrápolt, 1705.). Stóla. Rákösd. A vizitáció úgy rendelkezik, hogy a hordók kötésére ne a perselypénzből utaljanak ki, hanem azt családonkénti hozzájárulással vagy másképpen finanszírozzák, mert a kötések beletartoznak a lelkész stoláris fizetésébe (Rákösd, 1772/7-0.). Suplicans. Rákösd. Marosvásárhelyi koldulónak (talán diáknak) pénzt adott az eklézsia (Rákösd, 1763.). Szentelés. Rákösd. Az eklézsia 10 ft. 20 dr. pénzzel járult hozzá „tiszteletes káplány Tsegöldi Beniamin atyánkfiának felszenteltetésekor synodusi útra" (Rákösd, 1805/15ször.); „a Szent Visitatio tehát teve illyen határozást: Eleitől fogva való jó rendtartása és szokása minden jól rendelt ekklézsiának az volt, hogy maga számára felszentelendő új papját és káplánnyát a Generalis Synodusra akárhol és melly hellyen esett a Generalis Synodus, illendő alkalmatossággal és költséggel elküldötte és visszahozta. Sőt ezen kötelességére utat mutat még a 20-dik canon is" (Rákösd, 1805/15-ször.). Szociális segély. Nagyrápolt. A szegény lelkészeknek adtak az eklézsia pénzéből (Nagyrápolt, 1771.). Ribice. Az „invalidus papoknak" pénzt adtak ki (Ribice, 1803/IX./B. Erogatum/16-o., 1805/IV./C. Erogatumok., 1807/VIII./B. Erogatumok/23-o.); Tustya. Az egyházközség pénzt „adott agentiara s szegény papok számára" (Tustya, 1774/7-0.). Tankönyv. Rákösd. Panasz, hogy a helyiek nem adják iskolába a gyermekeket, ha adják előmenetelek nincs, mert hiányoznak a tankönyvek, vizitáció utasítja a „méltóságos capitány" urat, hogy a szülőket buzdítsa (Rákösd, 1774/1-o.); a gyermekek előmenetele kielégítő, hiányosságok mutatkoznak az iskolába járás terén, a vizitáció utasítja a mestert, hogy „mikor a tiszt uraknak az oskoláról és annak állapottyáról repraesentatiot tészen, akkor tégyen jelentést arról is, hogy azok által adsignáltassanak az atyák a gyermekeknek szorgalmatos feljáratásokra s végyenek könyveket azoknak számukra" (Rákösd, 1776/1mo.). Temetés. Marossolymos. Bartsai Mihály adományt adott, lányának „a templomban való temetésiért" (Marossolymos, 1717/3.); Nagy Pál adományt adott felesége „templomban való temetettéséért" (Marossolymos, 1717/4.; 1718/2.). Rákösd. „András Deák maga napa templombeli temetkezéséjért adott 50 veder bort" az eklézsiának (Rákösd, 1687/Proventus/ 2.); az „ecclesiabeliek, kiváltképpen az asszonyok, ritkán gyakorollyák a templomot", a lelkésznek meghagyják, hogy az ilyen személyt az illető temetésén prédikálja ki (Rákösd, 1691.); panasz a lelkészre, amiért két temetésen nem jelent meg (Rákösd, 1692.). Vajdahunyad. Két temetés a cinteremben 6 ft-ba került, melynek kamatját sürgeti a vizitáció (Vajdahunyad, 1772/8-vo.). Temető. Nagyrápolt. „Suspenditur visitatio illyen okon, hogy az elmúlt esztendőben a rápolti oláhok közönségessen tornyunkat evadálták, a harangot félreverték, a temetőnkre közönségessen felgyültenek, egynéhány halottinkat kiásták, marcongották" (Nagyrápolt, 1692.); „panaszul adaték fel, hogy már jó darab ideje, hogy az olá pap az eklézsia temető cintennének hellyére egy házat épített, melyről sem nem szolgál, sem nem taxái az eklézsiának, sőt ezen kívül most az olá templomhoz tartozó temető határos lévén a reformata eklézsia temetőjével, az oláhok a kert felállításával egynéhány esztendővel ezelőtt egy darab hellyet az eklézsia temetőjéből elfoglaltak" (Nagyrápolt, 1796/11-szer.; 1803/IIL; 1803/VII.).
