Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Tárgymutató - Témák szerint

Téniák szerint 621 rint való papi fizetésre légyen 300 rhfr., 200 a brádi vásárvámból, 100 pedig e propriis facultatibus a hallgatók domatim adjanak" (Ribice, 1807/11.). Literátus, tanult. Rákösd. Az egyházfíváltás terén személyi kifogásokat emel a vizitáció az új jelölt ellen (a régi egyházfí „curiosus, virilis, literátus ember lévén, mégis nem exigálhatja az interest egésszen, mennyivel inkább ha valami gyengébb illiteratus ember surrogáltatnék hellyébe, minémü notabilis kára emergálhatna abból" az eklézsiának) (Rákösd, 1753. március.). Magisztrátus lásd Karhatalom. Magyar nyelv. Nagyrápolt. A vizitáció utasítja a helyieket, hogy küldjék iskolába a gyermekeket, hogy legalább „magyar nyelvet, olvasást, éneklést és a hitnek fővebb ágazatait tanulhatnák meg" (Nagyrápolt, 1779/3-tio.). Rákösd. „A szülék magyar nyelven gyakorolják gyermekeiket, hogy légyen e született nyelvek. Oláhul megtanulhatnak eléggé az oláhokkal való társalkodásban is", írja a jegyzőkönyv (Rákösd, 1795/1

V./3-szor.). Marasztás. Nagyrápolt. Panasz a lelkészre, amiért nem hirdeti ki a sátoros ünnepeket és az úrvacsorát, a tanító fizetését felveszi, de nem tanít, beteges, sem a gyülekezet, sem a patronusok nem akarják tovább marasztani (Nagyrápolt, 1705.); Rákösd. „A scholae rector ellenn némellyek panaszul adják fel, hogy passiót nem szokott N[agy]P[énteken] mondani", különben is gyenge kántor, mondják egyesek, és nem marasztják, mások igen, a vizitáció a közgyűlésre bízza az ellentétek elsimítását (Rákösd, 1769/3.). Melléképületek. Marossolymos. A vizitáció megállapítja, hogy a kerítés, csűr és „egyéb efféle épületek mindenütt in ruinís" vannak, ajánlja javításukat a patronusok figyelmébe (Marossolymos, 1772. április/4-o.); „a parochialis ház körül tett reparatiokhoz tartozik egy csűrnek felállítása is, mellyet titulatus Goró Miklós úr ex fundamento maga költségével építtetett egyedül" (Marossolymos, 1779/5-to.). Mester, tanító. Nagyrápolt. Panasz a lelkészre, amiért nem hirdeti ki a sátoros ünnepeket és az úrvacsorát, a tanító fizetését felveszi, de nem tanít, beteges, sem a gyülekezet, sem a patronusok nem akarják tovább marasztani (Nagyrápolt, 1705.); a mester háza, az iskolaház a tanító halálával és özvegye elköltözésével megüresedett, abba, hogy az iskola épülete ne romoljon le, zsellért költöztettek bele, aki a többi zsellérrel együtt dolgozzon a lelkésznek, házbér és az épület gondozása fejében (Nagyrápolt, 1765/2.); az elhunyt lelkész javait összeírták „mind könyves és egyéb leveles thecaja, mind egyéb ládái és boros, égettboros edényei elpecsételtettek és az humanissimus scholae rector Szabó Mihály őkegyelmének megparancsoltatott, hogy semmit az ekklézsia házától ki ne adjon" (Nagyrápolt, 1775/3tio.); némely zsellér kivonja magát a fizetés alól, a vizitáció elrendeli, hogy lelkésznek és mesternek egyaránt fizessenek, ha magukat egyháztagokként továbbra is meg akarják tartani, különben törvénnyel kötelezik őket (Nagyrápolt, 1779/2-do.); panaszol a mester, hogy háza romokban hever és a helyiek nem javítják azt ki, nem adják gyermekeiket iskolába, a vizitáció azt tapasztalja, hogy a parókia is romokban hever, utasítja a helyieket, hogy a javítást kezdjék el, küldjék iskolába a gyermekeket, hogy legalább „magyar nyelvet, olvasást, éneklést és a hitnek fővebb ágazatait tanulhatnák meg" (Nagyrápolt, 1779/3-tio.); komoly panasz a mester szolgálata és felesége ellen, előbbit elhanyagolja, utóbbi kocsmát járva részegeskedik, a helyiek új tanítót kérnek a Partialistói (Nagyrápolt, 1782/3-tio.); panaszol a lelkész és a tanító, hogy a helyiek restek a fizetésre, vizitáció utasítja a helyi tisztségviselőket, hogy akár karhatalommal is beszedjék a hátralékot (Nagyrápolt, 1782/4-to.); panasz a tanító ellen, amiért rest a tanításban, azzal védekezik, hogy a szülők nem adják gyermekeiket az iskolába, emiatt a lemaradás, a vizitáció mindkettőt meginti és az ország törvényeire hivatkozva büntetést helyez kilátásba az engedetlen szülők ellen (Nagyrápolt, 1790/2-do.);