Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Témák szerint
594 Tárgymutató tesen (Nagyrápolt, 1796/3-szor.); az egyház vonakodik megadni a lelkésznek a díjlevél kiegészítéseként az önként vállalt fizetésemelést, a vizitáció erre kötelezi őket, mert önként vállalták (Nagyrápolt, 1800/VIII.); „a papi conventioban ígértetett a papnak esztendőnként 20 veder bor az ecclesia borából in anno 1796" (Nagyrápolt, 1800/X.). Oláhbrettye. Panaszolja a lelkész, hogy némely helyi nemesek megcsonkítják a díj levelet, mert nem fizetnek (Oláhbrettye, 1790/2-do.); lásd a részletes megajánlásokat (Oláhbrettye, 1796/3-szor.). Rákösd. A díjlevél „classisainak" megalkotásakor figyelembe kell venni az egyházközség különböző rendű, rangú, társadalmi helyzetű családjainak gazdasági potenciálját, azok pedig, akik nem az egyházközség területén laknak, de itt gazdálkodnak, azok is tartoznak a lelkésznek és a mesternek fizetni (Rákösd, 1764/1.); a díjlevél speciális kezelése, mert a gyülekezetben apa és fia szolgál, lelkész és káplán minőségben (Rákösd, 1805/2-szor/1mo); a frissen megválasztott káplán kéri a helyi consistorium tagjait, hogy aratáskor legyenek jelen a kepe beszolgáltatásánál, hogy „megítélje, ha ki-ki illendőleg hozott-é, s ha tisztességesen fizeti a papját, vagy csak az oltárt és az oltárról élő által az Istent akarja kísérteni és megcsalni" (Rákösd, 1805/2-szor 6/2-0.); a díjlevélbe foglalt éves gabonatartozás beszolgáltatására vonatkozó pontos leírás (addig senki se vigye haza a mezőről gabonáját, ameddig abból a consistorium ott a helyszínen nem teszi külön a lelkésznek járó mennyiséget, a mennyiség megszabása stb.) (Rákösd, 1805/7-szer.); a mesteri díjlevél részletei (Rákösd, 1805/8-szor.). Ribice. Sok a restancia mind a lelkész, mind a kántor fizetését illetően (Ribice, 1776/2.); a megújított teljes díjlevél (Ribice, 1776/4-to.); panasz, mert a díjlevelet megrövidítik (Ribice, 1779/2-do.); megújított díjlevél (Ribice, 1780/3-tio.); részletes, alapos, teljes díjlevél (Ribice, 1796/2-szor.); a lévita 100 hfr. bérért vállalta a szolgálatot, de nem tud megélni belőle és 60-at még kért, kéri a vizitációt, hogy azt hivatalosan protokolláltassa a díjlevélbe (Ribice, 1800/2.). Tustya. Igen részletes díjlevél (Tustya, 1773/4-0.); keveset ad a helyi nemes, azt is „morose és sok utánna való járással adják" (Tustya, 1777/3-tio.); utasítja a gondnokot a vizitáció, hogy minél hamarabb aktualizálják a díjlevelet (Tustya, 1782/2-do.). Vajdahunyad. Figyelmébe ajánlja a vizitáció a gondnoknak, hogy gondosan vigyázzon a stabilis fundusra, „hogy annak interesse foljon, mind pedig a papi conventiot illendőképpen számba venni, hogy élhessen a szegény egyházi atyafi az oltárról, mert az Evangyéliumnak Ura rendelte hogyha Evangyéliumot prédikál, élhessen az Evangyéliumból" (Vajdahunyad, 1791/1-mo.); lásd a filiából járó terménybeli hozzájárulást (Vajdahunyad, 1799/2-szor/33-o./6-o,); „papi conventionalis lista szerint két malomból kellett volna esztendőnként fizetődni 60 véka búza" (Vajdahunyad, 1799/2-szor/33-o./7-o.); Curator - lásd gondnok Deák. Ribice. A lelkészhiány miatt a sátoros ünnepeken diákok végezték a szolgálatot, akiknek pénzt adtak az egyház kasszájából (Ribice, 1793/2-do.); az ünnepi szolgálatért támogatást adtak (Ribice, 1797/2-szor.); pénzt adtak ki a deákok ünnepi szolgálatára (Ribice, 1800/3/Erogálódott/3-tio., 1803/IX./B. Erogatumok/13-o.). Díjlevél - lásd Conventio. Diploma Leopoldinum. Rákösd. „1791-béli Diaetanak articulussai között a Sacrum Diploma Leopoldinum újra roboráltatott, és mint az haza és uralkodó felség között való szoross egyezőlevél, örök ahhoz való tartás végett megerősíttetett" (Rákösd, 1805/21szer/3.). Égett bor. Nagyrápolt. Az elhunyt lelkész javait összeírták „mind könyves és egyéb leveles thecaja, mind egyéb ládái és boros, égettboros edényei elpecsételtettek és az humanissimus scholae rector Szabó Mihály őkegyelmének megparancsoltatott, hogy semmit az ekklézsia házától ki ne adjon" (Nagyrápolt, 1775/3-tio).
