Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató - Témák szerint
Témák szerint 591 kulás essék" (Zeykfalva, 1777/3-tio.); az egyháznak kamatra kiadott alaptőkéje 864 ft. (Zeykfalva, 1782/3-tio.). Anyaegyházközség, mater. Nagypestény. Panaszol az eklézsia, amiért a lelkész sokat jár prédikálni a filiába és olyan egyházközségekbe is, ahol van lelkész (patrónusi kérésre), emiatt rendszertelen a materben az istentisztelet; a vizitáció elrendeli: „tiszteletes uram is harmadik, vagy legfellyebb a negyedik vasárnap elmennyen cultizálni, egyszer egyik, másszor a másik filiaba, amikor is a mater eklézsia is ne tartsa fogyatkozásnak", a sátoros ünnep másodnapján menjen úrvacsorát osztani, akik a materben nem tudtak úrvacsorát venni, azoknak a soron következő vasárnapon ossza ki (Nagypestény, 1796/l-ben.). Arak. Őraljaboldogfalva. Egy asztag búzát 1756-ban 60 hfr.-ért értékesítették (Őraljaboldogfalva, 1772/2-do.). Rákösd. Egy veder bor 1717-ben 54 dr. volt (Rákösd, 1717/4.); másfél véka kukorica 36 dénár, egy veder bor 36 dénár, továbbá: „vagyon a nemes ecclesianak bor interesre kiadva 121 mfr. és 4 pénze, mely summából legális interesre volna 45 veder és 3 kupa", egy kupa bor 6-8 dénár között mozgott (Rákösd, 1763.); két veder must ára 1765-ben 78 dr. volt (Rákösd, 1766/3.); 1767 őszén a must átlagára 51 dr. volt (Rákösd, 1767/1-mo.); 42 veder bor ára 50 ft., 72 dr. (Rákösd, 1774/7-0.); 1786-ban 1437 forintba került a templom építése, részletes beszámoló (Rákösd, 1795/III./3-0.); egy kalangya búza 1 mfr., 1 véka búza 60, pénz, egy veder bor 42 pénz, 1 szekér fa 48 pénz (Rákösd, 1805/13-szor.); „két viseltes eladott keszkenőnek árra" 1 ft. 2 dr. volt (Rákösd, 1805/15ször.); 1802-ben termett bor piaci ára vedrenként 102 dr. (Rákösd, 1805/15-ször.). Ribice. „15 öl fa computáltassék in hfr. 20 dr. 40, a 3 s XA szekér széna in hfr. 10, 20 dr., a 45 véka zab in hfr. 9" (Ribice, 1776/2-do.); 1771-1773 között a gabona egy vékája 1 vonásforint volt, a más években 60 dr. (Ribice, 1776/7-mo.); a búza vékája 60 dr. volt (Ribice, 1783/8vo.); „búza interesből jött bé e mai napig 346 véka, mellyből a rostálás által elapadóit 8 véka, a rostáló asszonyoknak fizetődött 4 véka, a búza felhajtó exsecutornak 6 véka, mellyet kivévén a percepti summából, megmarad 328 véka, amelly eladattván külömböző árron, jött bé belőlle 169 hft., 97 dr." (Ribice, 1800/3/13-no.); a kamatszedésre felkért személy pénzben és nem gabonában kéri fizetését, 12 véka búza helyett tehát 12 rhfr.-ot adnak neki (Ribice, 1803/VII.); három véka zabra 2 hfr., 48 dr-t adtak ki (Ribice, 1803/IX./B. Erogatum/17-0.); Tustya. Száz veder bor ára 68 hfr., száz véka búza ára 67 hfr., 38 dr. (Tustya, 1772/5-o/2-3-o.). Vajdahunyad. 1771-ben 28 veder bor ára 16 ft., 80 dr volt (Vajdahunyad, 1771/5-to.); ha netán csonkulás történik az alaptőkében „a hijánosság legottan más capitalisból úgy pótoltassék ki, hogy a pap fizetésében kárt ne vallyon" (Vajdahunyad, 1799/2-szor/33-o/2.). Arenda. Rákösd. Pénz vett be az eklézsia a mészárszék árendájából (Rákösd, 1767/Fazakas.). Ribice. A brádi vásárvámot minden időszakban ossza el a két egyházközség, azt tizenöt nap alatt adják ki kamatra vagy árendába (Ribice, 1776/12-o/3-tio.). Árva. Marossolymos. A helyi lelkész halála után a parciális bizottságot küld a gyülekezetbe, hogy a lelkészi özvegy és árvák örökösödési ügyét elintézze, a bizottság úgy dönt, hogy a lelkész vagyonát pénzzé teszi és szétosztja 1/3-2/3 arányban az özvegy és a két árva között (Marossolymos, 1773/3.; 1779/3-tio). Biblia. Marossolymos. Bartsai István adományozott az egyházközségnek „aranyas compactioban levő" Váradi Bibliát (Marossolymos, 1702/2.). Bíró. Rákösd. A falubíró hivatalból tagja volt a helyi egyháztanácsnak, ameddig hivatala tartott (Rákösd, 1805/10-szer/2-szor.).
