Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Az egyházközség, mint gazdasági intézmény

53 Az egyházközség, mint gazdasági intézmény öt vékás területet 4 Ft-ért zálogosítottak. '

4

4 1 7 7 8-ban tiszteletes loci Ordinarius minister Bágyi Nagy János uram őkegyelme algyógyi lelkész 4 földdarabot zálogosított el, amelyek közül csak az egyiknek tudjuk az alapterületét: a 6 vékás területért 3 Ft 24 dr-t fizettek ki neki. A négy földdarabért összesen 22,12 Ft-ot kapott, a területek később visszakerültek az egyház, közelebbről pedig a lelkész használatába/

4

5 Félhektárnyi földterületért tehát átlag három és fél forintot kapott az egyház. Ez természetesen csak a gabonával bevethető területekre érthető, mert más zálogértéke volt a rétnek, legelőnek vagy az erdőnek. Hosdáton erdőt is zálogosítottak, sajnos nem tudjuk mekkorát, csak az érte kapott 20 vonás forintot jegyezték be a protokollumba, másik alkalommal 20,40-et, zálogos kaszálórétért 19,38 Ftot,

14

6 de zálogba adtak ezüst, nyakra való láncot is/

14

7 Érdekes módszert találtak az egyház megsegítésére a patrónusok. 1788-ban méltóságos Zejk Andrásné Pogány Josefa úrasszonytól a hosdáti eklézsia zálogosított el a maga száméira négy erdőket. Ezen négy hellyek, a fenn írt méltóságos asszonynál 100 ft. voltak elzállogosíttatva, hanem az eklézsiának elzálogosította csak 70 ft., oly hagyomással és rendeléssel, hogy mikor az erdők őrökössei visszaváltanák az eklézsiától, tehát tartozzanak az eklézsiának 100 ft. fizetni, hogy így az eklézsia 70 ft. fellyülhaladó 30 ft. is mennyen az eklézsiának, és ez a 30 ft. ennél az eklézsiánál örökre bizonysága légyen méltóságos Pogány Josefa úrasszonynak ehhez való jó indulattyának, és mint collationalissa, szolgállyon az eklézsia hasznára. Legyen Isten előtt az írt méltóságos asszonynak ezen kegyessége emlékezetben, az eklézsia előtt pedig áldott emlékezetben,

34

8 Ugyanez ismétlődik meg 1779-ben Harón. Mara Sigmondnak Haróban belső öröksége volt külső appertinentiaival együtt 252 forintokban. Ezt özvegye, Csulai Éva el akarta adni, hogy idegen házra ne mennyen. Az egyházközség gondnoka, Tót József industriaja s kérése által Isten dicsősségéhez való buzgóságból általengedte a praetitulata asszony a nemes ekklézsiának 118 mfr. és 56 pénzekért, általadván a contractusokat is oly formán, hogy ha mikor kiváltatnék az ekklézsiától, a zálogos summa egésszen deponáltassék, tehát ily módon megnyert zálogos területből több mint 133 Ft nyeresége lett az egyháznak/

4

9 Visszaélésnek próbálja útját állni és elejét venni az Algyógyra kiszállt vizitáció 1777ben hozott döntésével: A nemes ekklézsia földjei, és fundussai iránt megújíttatott ezen alkalmatossággal az egyszer megerősíttetett constitutio, hogy az ekklézsia zsellérei közzül senki se bátorkodjék valamit semminemű titulus alatt se zálogba, annyival is inkább örökösön eladni, hanem aki valamit kezéből ki akar bocsátani, tégyen hírt előre a tiszteletes loci ministernek és tiszteletes esperest uramnak, hogy úgy disponálhassanak rólla, amint az ekklézsia haszna kívánnya.

3

5 1782-ben Rákosdon a zálog megszabott célra ment: praetitulatus Berivoi János úr conferált újra két belső örökségeket ezen faluban a nemes ekklézsiának [...], hogy midőn azon örökségek a proprietariusok által kiváltatnak és a zálogos summa deponáltatik, fordíttassék a templom és parochia körül való reparatiokra, addig pedig az örökségeket bírja az ekklézsia s vegye hasznát, oda fordítván ahová leggszükségesebbnek esméri,

351 Ugyancsak megjelölt rendeltetése volt a zálognak 1805-ben Rákosdon is. A lelkész fizeté34

4 HuZaTKa-2. 115. HuZaTKa-1. 41. Ezek közül némelyeket őkegyelme halála után az özvegytől készpénzen redimált az ekklézsia. Ezeknek pro hic et nunc hasznokat vészi a tiszteletes loci minister. HuZaTKa-1. 46. 34

6 HuZaTKa-2. 116., 119., 120. 34

7 HuZaTKa-1. 148. 34

8 HuZaTKa-2. 116. 34

9 HuZaTKa-1. 379. 35

0 Uo. 37. 35

1 HuZaL-Jkv. 1/4. 21.