Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Az egyházközség, mint gazdasági intézmény
39 Az egyházközség, mint gazdasági intézmény szonvételre fordítható pénz könnyebben gazdára találjon, és fordítva. Elképzelhető az is, hogy esetenként a méltányosság elve is előkerült (akárcsak a kötelező járandóság megállapítása esetében, ahol ennek mértékét az adózó képességéhez és tehetségéhez igazították), bár erre tételesen megfogalmazott rendelkezést nem találtunk a jegyzőkönyvekben, gyakorlatot annál többet (úgy tűnik, hogy a kisebb pénzösszegért nagyobb, a nagy összegért pedig százalékban kisebb kamatot kértek). Annál több olyan adat került elő, amely a kamatláb eltérő megszabását mutatja: 1717-ben Déván 5%-os kamattal sikerül kiadni az alaptőkét, egy év múlva már 10%-kal, 26 4 Alpestesen 1718-ban 10 Ft „annualis interesse 1 Ft", tehát ugyancsak 10%. A század közepe táján állami rendezés próbálta meg szabályozni a kamatszázalék mértékét és azt 6%-ban állapította meg, ami viszont nem jelentette azt, hogy a kamatérték kilengése egy csapásra stabilizálódott és az egyházközségek, engedve az állami rendelkezésnek, kivétel nélkül átálltak egységes kamatlábra. A törvény és a gyakorlat ütközésére nézve álljon itt egy hátszegi példa. Limitaneus (határőr) katonák még 1744-ben pénzt vettek fel kamatra az egyházközségtől és arra 10%-os kamatot fizettek 1765-ig, amikor panaszlevelet juttattak el Hadik András generálishoz, aki levélben kereste meg a Főkonzisztóriumot, kérvén a méltánytalannak tartott szerződési feltétel felülvizsgálatát és kiigazítását. Ebben császári rendeletekre (alt is sím is ordinationibus) hivatkozik, melyek 6%-ban állapították meg a kamatot, és elrendelték, hogy aki többet kér ennél, annak az alaptőkéje odavész (amissione capitalis eorum, qui plus desumere attentarent). Ezért ne késlekedjék a Főkonzisztórium parancsot adni a szóban forgó egyházközségnek, hogy az interes ügyében gyakorlatát igazítsa a császári törvényekhez, és amit törvénytelenül eddig kamatként behajtott, azt szolgáltassa vissza (idquod illegaliter hactenus percepisset, restituat). 26 5 A Főkonzisztórium a maga rendjén utasította is az egyházmegye esperesét, Lisznyai Intze Ferencet, hogy ezen dolgot haladék nélkül igazításba venni el ne mulassa [...], serio injurgálván a creditrix ecclesiat, hogy a legális 6 per centum interesnél száztól se praetendálni, se exigálni [se kérni, se behajtani] ne merészeljen, mert félhető, hogy az egész summát elveszti, amint hogy effélékről az országban mindenféle circularis is bocsáttatott az Méltóságos Királyi Gubernium által 26 6 A gyülekezetek szintjén viszont továbbra is megmaradt a kínálat-kereslet gyakorlata: 1771-ben Vajdahunyadon 10 Ft kamatja két évre 2,38 Ft volt, tehát csaknem 12%, 5 Ft után egy év alatt más személytől 68 dr-t vettek be, ami 13,5%-ot jelentett, de ellenpélda is akad: ugyanott 176 Ft után hat esztendőre 38 Ft 6 dr-t fizettek, ami évi 3,6%-os kamatnak felel meg. 1772-ben látszik újra nyoma a császári rendelkezésnek, amikor 100 forint adomány föenerál [kamatozik] a sex pro cento ekklézsia szükséges építtetésekre, tehát 6%-os a kamat, akárcsak ez év másik szerződésében. 26 7 Úgy tűnik ez idő tájt bekövetkezik egy rövid stabilizációs időszak az államilag elrendelt 6%-on, mert a kamat a század végéig többnyire ezen az értéken marad. 1780-ban Vajdahunyadon az adósság fejében lefoglalt ingatlanokat azzal a feltétellel adták át használatba, ha az ár legális interessét 6 post 100 annuatim a nemes eklézsiának praestálja 26 8, 1799-ben a bevett kamatösszegek szerint szintén 6%-os ka~ 6 4 HuZaTK.a-1. 270.; A Szent Visitatio az ecclesiaval edgyütt a specijicált kétszáz forintoknak felét, úgymint a ft. 100, interesre Karácsonig meghadgya az őkegyelme kezénél, interesse lészen ft. 10, illy conditioval, hogy absque ulteriore dilatione a megírt terminuson a megírt száz forintokat interessévei egviitt letégye. Uo. 272.; 90. 26 5 FőkonzLvt. 68/1767. 26 6 Uo. 68/1767. 26 7 HuZaL-Jkv. 1/3. 8., 1/3. 7., 1/3. 47^8. 26 8 Uo. 1/3. 286.
