Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Az egyházközség, mint gazdasági intézmény

30 Az egyházközség, mint gazdasági intézmény említenek a vizitációk jegyzőkönyvei, különösen a behajtásra váró restanciák (hátralékok) felszedésével kapcsolatban. Külön figyelnie kellett az eklézsia ládájára (anélkül, hogy azt minden esetben kezelte volna, mert ez az egyházfi számadása alatt volt

19

j), amely annak idején egyet jelentett az egyházközség legértékesebb apró ingóságainak biztonságos tárolásával: pénz, klenódiumok, szerződések, tulajdont igazoló levelek, textíliák stb. (elég korán el is rendelték, hogy a gyülekezetek külön eklézsialádát készítsenek

19

4). Nagyrápolton pl. az újonnan szolgálatba álló gondnok csak azon feltétellel vállalta el a szolgálatot, ha az egyház ládája a lelkésznél áll, abba tétessék bé az ekklézsia minden pénze, az ekklézsia capitalissairól való contractusok, minden litterale instrumentumok, s légyen két kolcs, egyik álljon a papnál, más pedig a domesticus curatornál.

19

5 A gondnokot a vizitáció fel is menthette szolgálatából, ha nem mutatott elegendő készséget a munkára és nem jelent meg a vizitáció előtt számot adni.

19

6 Egyházfi Neve és feladatköre már a Geleji-kánonok előtt megjelent, tehát Geleji csak kodifikálta a korábban is meglévő gyakorlatot és szerkezetet, amikor a 100. kánonban az egyházfi feladatait előírta. Az 1643. évi marosvásárhelyi zsinat ugyanis már szentegyházfixóX és esküdtekről beszél, amikor úgy rendelkezik, hogy az egyház vagyonából származó jövedelmeket ők tartoznak kezelni, erről számadással tartoztak, és azokat nem egyéb ususra, hanem templom épületére tartoztak fordítani. A Főkonzisztórium utasítása az 1713. évi nagyenyedi zsinatra küldött deputátusokhoz már arra buzdította az espereseket, hogy minden ecclesiak és parochiak mellett jó erkölcsű, jó gondviselő serény és competens egyházfiak legyenek, azoknak szoros instructiokat is adván, minden tisztekben járó dolgokról, hogy az ecclesianak javaira, a ruinaknak építésére, mi kevés jövedelmeknek is megtakarítására, miképpen viseljenek gondot}

9

1 1722-ben pedig a marosvásárhelyi zsinat a kétéves szolgálati ciklusra nézve adott ki rendeletet.

19

8 A hunyad-zarándi helyzettel kapcsolatosan is idézhetnénk a Geleji-kánonok 100. pontját, de amint már jeleztük, abban csak részben találunk az egyházfi 18. századi szerepkörére tekintő utasítást, amikor már a gyülekezet anyagi életének tevőleges intézője volt. A tisztség, várhatóan, elég korán megjelenik a hunyad-zarándi jegyzőkönyvekben: Vajdahunyadon 1687-ben az egyházfi kötelessége volt intézni az egyházi szolgák fizetésének felszedését,

19

9 Rákosdon 1719-ben ő kezelte az eklézsia pénzét és ő vette nyilvántartásba a gyülekezet minden bonumit.

20

0 Az adatok és a jegyzőkönyvi megszólítások (titulatura) azt jelzik, 19

3 HuZaL-Jkv. 1/5. 110. 19

4 Az 1642. évi nagyenyedi zsinat ekként határoz e kérdésben: Constituit etiam veneranda Synodus ut una quaeque dioecesis peculiarem sibi comparet cistam, sive arcam in qua pecunia communis, liber dioeceseos, aliaque bona ac instrumenta literalia ad ecclesias pertinentia fideliter consei-ventur, ne ob crebras ministrorum mutationes, ac de loco in locum transmigrationes ea uti hactenus saepius accidit, intercidant. Bod 51. 19

5 HuZaL-Jkv. 1/5. 111. 19

6 Uo. 1/3.315. 19

7 1713. Nagyenyed. Instructio pro Ilustrissimis Spectabiiibus ac Generosis Dominis Inspectoribus Curatoribus ad Tractus, Ecclesias Collegia et Scholas Reformata Deputatis. Illyés 177-179. 19

8 Conclusiones Sanctae et Orthodoxae Synodi Generalis, anno 1722 die vero 14. Iunii in oppido Marus-Vásárhely celebratae. Illyés 199-201. 19

9 HuZaL-Jkv. 1/1. 190. 20

0 Uo. 142.