Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Nagyrápolt
188 Nagyrápolt, 1796 praesidiuma alá a consistorialisokat gyűjtessék egybe, a dologról az eklézsia, a pap és mester hasznára, javára tanácskozzanak, és a legjobb módon, minden további halogatáson kívül eligazítsanak mindent. A nótárius pedig az eklézsia protocollumába írja bé a végezéseket mindenkor. 10-szer. Az eklézsia bonuminak ládája és javainak tractáltatása, mely szerint eddig a domesticus curator inspectioja alatt, az egyházfiú számadása alatt volt, szükségesképpen jobbítást kívánván. Az eklézsia domesticus curatoraival és hites consistorialissaival egyetértve a Szent Visitatio ebbe ezt a [111.] határozást tette: Az eklézsia ládája nem másutt, hanem mindenkor a parochiaba tartassék, az eklézsiának minden javai abba állyanak, jövedelmei belététessenek. Ezen ládának kolcsa álljon ugyan az egyházfiúnál a domesticus curatorok fővigyázata alatt, úgy hogy mikor abba valamit bétesznek, kivesznek vagy elocálnak, mindenkor a papnak hírivei és consensussával essék meg ez, és enélkül semmi legkisebb administratioja is az eklézsia javainak ne légyen. 11-szer. Panaszul adaték fel, hogy már jó darab ideje, hogy az olá pap az eklézsia temető cintermének hellyére egy házat épített, melyről sem nem szolgál, sem nem taxái az eklézsiának, sőt ezen kívül most az olá templomhoz tartozó temető határos lévén a reformata eklézsia temetőjével, az oláhok a kert felállításával egynéhány esztendővel ezelőtt egy darab hellyet az eklézsia temetőjéből elfoglaltak, mellynek megorvoslását a Szent Visitatiotól kérék. A Visitatio azért ezen panaszra requirálá a processualis szolgabírót, tekintetes Nándra Sigmond urat és kéré, hogy mint seculare brachium a falu öregjeivel jártatná ki a két temető határát, métáztatná ki, és parancsolná meg az olá eklézsiának, hogy az illendő helyre tegye kertjét. Az írt szolgabíró úr hát a Szent Visitatioval ad faciem loci kimenvén, kijáraték a hely és a panaszló eklézsiának elég tétetődék. Az olá pap pedig admoneáltaték, hogy ezután a helyről, úgy, amint az eklézsia több zsellérei, esztendőnként a reformata eklézsiának taxázzon, melyre való vigyázat és megvétel a domesticus curator urak gondos vigyázásokra bízaték. 12-szer. Panaszt adának bé tiszteletes Kolosvári Sámuel, mostani rápolti pap atyánkfia ellen, illyen formálag, hogy őkegyelme minekelőtte Rápoltra lement volna papnak, a parochialis szántóföldek már azelőtt némellyektől meg lévén szántatva, bé is voltak vettetve, őkegyelme pedig lemenetelével a földök termésének felit elvette, anélkül, hogy az abba vetett magot a vetőknek megfordította volna, mellyet [112.] még most sem akar visszafordíttani. Ahonnan azt kérik a Szent Visitatiotól, hogy parancsollya meg a felibe esett szántásba vetett magnak megfordíttatását. Erre végeztetek. A felibe esett szántásnak az a természete, hogy kiki a maga részére jutott földbe tartozik magot adni, tehát tiszteletes uram is ehhez tartsa magát. Ha kinek pedig learatva, készen vette el az őkegyelmét illető részről a gabonát, annak az aratás árrát is, egy garassával kalongyáját, fizesse meg. 13-szor. A parochialis jószágot megvizsgálván annak épületeivel egyetembe, a Nemesi címer a nagyrápolti temető egyik sírkövén
