Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok a 17-18. századi Hunyad-Zarándi Református Egyházmegyében - Kapcsolat a románsággal

11 Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok.., tentiszteletek zavartalanságát.

4

1 A kettéválasztás viszont soha nem történt meg, hiszen az 1776-os vizitáció, miközben nyomatékosan figyelmeztette a possessoratust a templom javítására, meghagyta, hogy a titulatus commissarius [biztos] urak által lett separatio [felosztás] szerint a reformatum templom az oláhokétól közfal által distingvá/tassék [választassák el].

4

2 A reformátusok és a görög katolikusok tehát egy fedél alatt tartották istentiszteleteiket. 1783-ra a görög rituson lévők saját templomot építettek, így a közös templom őket illető részére, a sanctuariumxa nem volt többé szükségük. Az éppen templomot javító református egyházközség Mara Miklós inspector curatort kérte, hogy bírja rá az unitus gyülekzetet a szentély eladására (Mara egyébként magára vállalta, hogy a szentély árát ő maga fizeti ki).

4

3 A templomot és a parókiát 1788-ban a Karánsebes felől betörő török csapatok felégették, és ezután a gyülekezet képtelen volt újra talpra állni. A szomorú helyzetet rögzítő, 1796-ban kelt jegyzőkönyv, mielőtt szó szerint közölné a parókia telkének adománylevelét, tömören megemlíti, hogy a templomról most bizonyost nem tudhatánk.

4

4 A 19. század második felében már romjai is alig látszottak, napjainkra teljesen eltűnt. 1990-ben Adrian Andrei Rusu tárta fel a templom alapfalait és bizonyította be annak középkori eredetét.

4 ' Klopotiva is azon Hátszeg vidéki eklézsiák közé tartozik, amelyet a 18. század elején már meglátogatott a vizitációs bizottság. 1719-ből származik az első feljegyzésünk, mely szerint akkor Ikafalvi Márton, későbbi hátszegi lelkész szolgált a gyülekezetben, aki az egyházlátogatás során arról panaszkodott, hogy zsellérházban kell laknia, a gyülekezet pedig megígérte, hogy lelkészi lakást épít.

4'

1 1724-ben Keresztúri Pál idevaló prédikátor invadáltatása [megtámadása] iránt instált a Főkonzisztóriumnál.

4

7 A lelkész levele sajnos nem maradt ránk, ezért a zaklatás jellegéről semmit sem tudunk (nem kizárt, hogy a románságnak az unitus egyházba való beolvasztása volt a konfliktus gyökere). 1759 februárjában Petru Pavel Aron püspök már említett vizitációját Klopotiván kezdte. A vizitáció első napját követő éjszakán ugyanúgy járt el, mint Galacon, csakhogy itt teljességgel eltávolította a szószéket és az ülőszékeket, a templomot és annak tornyát pedig lelakatoltatta. Az erőszakos templomfoglalás ellen tiltakozó, császári udvarhoz küldött iratokból tudjuk meg, hogy de saeculo superiori 1600 a nemességnek nagyobb része reformálódván, közösen használták a templomot a graeci rituson lévőkkel. A 18. század elején id. Pogány János kibövíttette a templomot, tornyot építtetett hozzá és harangot öntetett. A templomukhoz ragaszkodó reformátusok szükségesnek tartották megjegyezni, hogy szép unióban élvén a reformátusok a graeci rituson lévőkkel, az isteni szolgálat sine ullo impedimento sub plurimis episcopis ad modernum usque motum [minden akadály nélkül a legtöbb püspök idejében egészen a legutóbbi megmozdulásig] celebráltatott.^ A császárnő rendeletét valószínűleg itt is végrehajtották, hiszen az 1764-es vizitáció az egyházközség iratainak lajstromába felvette a templom kijárásáról való instrumentumot [oklevelet] is.

4

9 1 77l-re a gyülekezet már saját templomot épített,

5

0 melyet 1772-re be is rendeztek,^

1 a templom tornyába pedig átvitték azt a harangot, 4

1 FőkonzLvt. 25/1759. 1-2. 4

2 HuZaL-Jkv. 1/3. 161. 4

3 Uo. 1/4. 57. 4

4 Uo. 1/5. 18l/a. 4:

1 Adrian Andrei Rusu: Ctitori şi biserici în Ţara Haţegului până la 1700. Editura Muzeului Sătmărean. (A továbbiakban: Rusu) Satu Mare 1997. 206. 4

6 HuZaL-Jkv. 1/2. 147. 4

7 FőkonzLvt. Exp. prot. 257. 4

8 Uo. 2/1759. C. 1-2. 4

9 A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye levéltára az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyüjtőlevéltárában B/4. Iratok 1715-1954. (A továbbiakban HuZaL-Iratok) 3. sz. 3. s

0 HuZaL-Jkv. 1/3. 16-17.