Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 2. Hátszeg - Marosillye (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-2.) Kolozsvár 2005.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 543 ven nem fungál, déllyesti praedicatiokat elmulattya", nem látogatja a betegeket, a zsellérkenek megengedi, hogy az egyház birtokán kocsmát működtessenek, „a zsellyérei között verekedik és attával-teremtettével és szucz fúttal" szitkozódik (Hátszeg, 1719). Hosdát. Eddig halott felett a románok kérésére az egyik haranggal 24 dénárért harangoztak, ezután 34 dénár legyen a díja (Hosdát, 1790/1 l-o). Kéménd. A „kéméndi oláh communitasból interes" jött a kasszába (Kéménd, 1779/2-do). Klopotiva. A halottért törté­nő harangozásnak az „oláh pappal cointelligenter kell lenni" (Klopotiva, 1778/1-mo). Körösbánya. Panasz, hogy „a keresztségnek alkalmatosságával a kisdedet oláhné, vagy más gyenge személy tartya keresztvíz alá", panasz, hogy istentiszteletre nem járnak, úrva­csorával nem élnek a hívek, ha a soron következőre nem mennek el, exkommunikálják és „szamár temetések lészen" (Körösbánya, 1775/3-tio); az „oláhok zenebonája alkalmatossá­gával" az egyház pénzét a klastromba rejtették (Körösbánya, 1790/1-mo.); a lázadásban meggyilkolták a helyi tanítót, mást kellett egyháznak hoznia (Körösbánya, 1790/6-to); a mester a román gyermekeket is taníthatta, ha azok szüleivel a fizetés dolgában megegyezett (Körösbánya, 1790/6-to); a faluban a magyar és a román egyházközség közösen birtokolt egy házat, amelyet a magyarok iskolának akartak használni, erre nézve mondja a vizitáció, hogy vagy kivásárolják a románokat belőle, vagy megegyeznek velük (Körösbánya, 1790/6-to.); „1784-be az oláh feltámadásnak tolvajkodásában az eklézsia házának felpré­dáitatásakor az eklézsia ládájával és leveleivel együtt elveszett" készpénz (Körösbánya, 1796/3-szor.); panasz, hogy a római katolikus kolostor melletti fundus nem építhető be, mert az eddigi római katolikus praeses félt attól, nehogy az iskola közelsége miatt tűz érje a kolostort, jelen praeses beleegyezik, hogy iskolát építsenek, amelyben minden felekezet if­jait tanítsák, a románok is ígértek hozzájárulást (Körösbánya, 1802/VI.); „az oláhok 1784­ben való feltámadásakor az ekklézsia ládájából készpénzül elvitetett s elveszett" 193 hfr. (Körösbánya, 1807/III./1.). Kristyor. Kristsori Bálint tett ígéretet, hogy a templom mellett „az oláh templom felől való egy kis szegeletecske örökséget az ekklézsiai fundus dilatatiojára általadja" (Kristyor, 1772/6-to.); „jobb volna azért a nemes ekklézsiának azon hányni-vetni inkább elméjét, mimódon vehesse ki a parochiat a szennyből és pusztaságból, mellyen az oláh valláson levő szomszéd parochia szégyent tészen, mintsem holmi apróság panaszokon fárasztani" (Kristyor, 1782/4-to); panasz a gyülekezet ellen, amiért nem tartják rendben a parókia kertjét, azt sem lehet tudni, hol a határ, a szomszédos román papot hív­ták, hogy mutassa meg, meddig terjed a kertje (Kristyor, 1796/9-szer); megdöbbenéssel ta­pasztalja a vizitáció, hogy a református egyház harangja a román templom tornyában van, utasítja a gyülekezetet, hogy mihamarabb haranglábat építtessen (Kristyor, 1796/11-szer); a református lelkész engedélye nélkül kereszteltette meg a román pappal leányát az egyik gyülekezeti tag (Kristyor, 1797/9-szer); van az eklézsiának „egy parochialis fundussa van, mellyen van a templom, parochialis ház, istálló, konyha kamarával edgyütt egy fedél alatt. Ugyanitt van egy fedél alatt két ház, egyikben lakik Popa Adamutz felesége, ki is az ecclesianak szolgál, a másikban lakik Popa Danila, a disunitus oláh pap, kitől ezután az ecclesia zselléri szolgálotott kíván" (Kristyor, 1800/2-o/l-o); van továbbá „egy zsellér sessioja Subt tyetrosze nevü helyen" amelyen románok élnek és „két-két ökörrel tészik az ecclesianak a szolgálatott" (Kristyor, 1 800/2-o/2-o); a gondnok azzal vádolja a lelkészt, hogy „az olá papnénak halála őkegyelme miatt esett volna, és mint gyilkosnak kezéből soha maga az úri szent vacsorát nem vészi, az Istennek Igéjét is, mint rossz lelkiesméretü ember­nek szájából nem hallgattya", a vád nem igaz (Kristyor, 1803/1 V/l.). Marosillye. „Az oláh zenebona által esett közönséges romlás" miatt gondok vannak a gyülekezet vagyona körül (Marosillye, 1790/3-O). Rudimentista. Lozsád. Lozsád. A mester fizetése az egyes osztályoktól: lectortól, abecedariustól, rudimentistatól, grammatistatól és syntaxistatól (Lozsád, 1700).

Next

/
Thumbnails
Contents