Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 2. Hátszeg - Marosillye (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-2.) Kolozsvár 2005.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 515 Harang. Hátszeg. „Diffícultas vagyon az harang körül" (Hátszeg, 1686/Reverendus/5). Hosdát. Egy darab erdő eladásából származott pénzt harangvásárlásra akarja fordítani az egyházközség (Hosdát, 1766); „referálja a nemes ekklézsia, hogy harangja meghasadott", az erdő árát használják fel a kijavítására (Hosdát, 1771/Deliberatum); új harangra pénzt különítenek el (Hosdát, 1772/5-to); „referáltatik az újj harangról, hogy egy privatus ember maga nevét tétette reá, mely is ez: Olivér János, melyben minthogy igen nagy praejudiciumot lát a Szent Visitatio, azért végezi, hogy onnan kireszeltessék" (Hosdát, 1772/5-to); eddig halott felett a románok kérésére az egyik haranggal 24 dénárért harangoztak, ezután 34 dénár legyen a díja (Hosdát, 1790/1 l-o); az omlófélben lévő templom kisebb és nagyobb harangjának a feliratát lejegyezték (Hosdát, 1793/11-szer). Kéménd. Az ekklézsiának nincs harangja, az egyházfí szokta a tagokat hívni istentiszteletre bűnbánati héten (Kéménd, 1687/Nota bene); Váradi András vásárolt egy harangocskát (Kéménd, 1705); a lelkészt inti a vizitáció, hogy a filiában „harangozásnak bévett rendit is observállya" (Kéménd, 1716/1./Deliberatum); a kéméndi parókia leégett, a lelkész a filiába, Haróra költözött, sajnálja, hogy az istentiszteleti alkalmak emiatt nem lehetnek annyira rendszeresek, mint korábban, ígéri, hogy felépülvén az új lakás, gondja lesz majd megint a gyülekezetre és a reggeli harangozásra (Kéménd, 1765/1-mo); a harangozó nem harangoz rendszeresen (Kéménd, 1776/2-do); Szathmári Sára harangot vásárolt a gyülekezetnek (Kéménd, 1779/5-to); a harangozót elbocsátják (Kéménd, 1790/10-o). Kitid. 1774-ben harangot vásároltak, lásd az adományozók neveit is, ugyanakkor önttettek egy másikat is. (Kitid, 1777/1-mo). Klopotiva. Panaszolják a lelkészt, hogy nem mindig harangoztat, „a halotti harangoztatással a rendes harangoztatás olykor confundáltatik, mely miatt sokszor megesik, hogy némelyek akkor mennek a templomba, mikor már az isteni tiszteletnek órája eltölt" (Klopotiva, 1778/1-mo); a harangozási idők és módok tisztázása, hogy az előbbi bizonytalanság megszűnjön (Klopotiva, 1778/1-mo/l.); Pogány András öntetett egy harangot (Klopotiva, 1783/8-vo); a torony kőből épült, benne két harang van, harangfeliratot is közölnek (Klopotiva, 1796/5-ször.); panaszol az eklézsia két tagja, hogy a lelkész elég gyakran mulasztja el megtartani az istentiszteletet, a lelkész védekezik, mondván, hogy más faluba is jár, egészsége megromlott, öregedő, ezért „bajos magának elébb a toronyba felhágni s harangozni, azután a templomba kántoroskodni, mivelhogy mestert nem tartanak, végre osztán könyörögni s prédikállani, melyek elegedendő erőt kívánnak" (Klopotiva, 1796/6-szor.). Körösbánya. A helybéli lelkész és az egyházfí költségén öntettett harangot az egyházközség (Körösbánya, 1793/7-0.). Kristyor. Súlyos panaszok a lelkész ellen (nem harangoztat, a betegeket többszöri kérésre sem látogatja meg, az eklézsia híre nélkül gyakran eltávozik, „az egyházfinét propria auctoritate megverte") (Kristyor, 1782/1-mo); megdöbbenéssel tapasztalja a Vizitáció, hogy a református egyház harangja a román templom tornyában van, utasítja a gyülekezetet, hogy mihamarabb haranglábat építtessen (Kristyor, 1796/11-szer); panaszol a lelkész, hogy a felvállalt harangozásért az eklézsia nem fizet egyesség szerint (Kristyor, 1802/11.). Lozsád. Panasz, hogy sokszor egy hétig sincs harangozás, mind a lelkész, mind a mester hiányzik a faluból, a vád hamis volt (Lozsád, 1695/1.); a harang felszegezésére pénzt adtak ki (Lozsád, 1695); a vizitáció szigorúan elrendeli nemcsak Lozsádra, hanem valamennyi gyülekezetre nézve, hogy a mesterek a lelkész tudta nélkül ne harangozzanak (Lozsád, 1697/Observatio); akik templomba nem járnak, azoknak neveit a lelkésznek katalógusba kellett írnia és a vizitáció elé kellett terjesztenie, a vizitáció figyelmezteti az ilyeneket, hogy harangozás nélküli temetésük lesz (Lozsád, 1702/Deliberatum/ad 1.); halottnak nem kell egy órán keresztül harangozni, „dependeályanak abban az harangozok praedicator uramtól" (Lozsád, [1717-1755]); a gondnok pénzt adott ki a „kis harang igazításáért a cigányoknak" (Lozsád, 1761); a fungens harangozó helyébe mást ajánlanak, mert mesterember és az eklézsiának több haszna lenne belőle (Lozsád, 1780/2-do); az eklézsia két harangjának a felirata (Lozsád, 1796/11-szer). Marosillye. Panaszol a lelkész, hogy nem járnak templomba „kivált miolta a harangot feltették" (Marosillye, 1718/december); nincs harang, adományt kapnak, hogy vásároljanak