Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 2. Hátszeg - Marosillye (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-2.) Kolozsvár 2005.
Marosillye
462 Marosillye, 1772 házi atyafinak. Tehát a törvényes szent látogatás őkegyelmének a törvénynek legkeményebb fenyegetésével imponállya, hogy magát minden tekintetben megjobbítani ez napságtól fogva egyházi emberhez illendő szoros kötelességének tartsa, külömben a törvénynek (amelly az engedetlenekért íratott) minél hamarább erejét maga kárával fogja magán tapasztalni. Ellenben a tekintetes nemes ekklézsiának jusson eszében az, hogy az egyházi sok kedvetlenségekkel elegyíttetett szolgálatot nem ártatlan angyalokra, hanem gyarló emberekre bízta az Úristen, hogy annyival is inkább az isteni erő kijelentessék az emberi erőtelenségben. 2-o. Megkérdeztettvén az egyházi atyafi a tekintetes nemes ekklézsia iránt is, jelenti sok tekintettben való fogyatkozásait egyebekben is, de kiváltképpen egyházi szolgálattya bérinek felszedésiben, mert ha szintén vágynák is némellyek ollyanok, akik morositas nélkül azt, amivel tartoznak béfizetik, vágynák ellenben mások ollyanok is, akik vagy tellyességgel nem, vagy igen nagy fogyatkozással fizetik. Ebben aztot a Törvényes Szent Látogatás [154] végezi: Sok versengésnek, amelly vagyon az ekklézsia és az egyházi ember között, bizonyosan okának láttya az igazgató nélkül valóságot, mert titulatus Bája Jóseff úr, aki nem szokott itt lakni, a dologra nem ügyelhettvén, Szilágyi Lajos uramnak pedig, akit a tisztelt úr maga képiben constituált volt, ollyas hatalma nem lévén, minden ekklézsiai differentiak egyedül a pap nyakában maradtanak, amellyből következésképpen egyenes úton származhattanak sokféle versengések. Tartsa annak okáért a nemes ekklézsia magát talám a sok viszontagságok miatt félbenszakadott régi jó szokáshoz, választván elsőbben magának hellytartó értelmes, kegyes és előkelő curatort, ahhoz ragasszanak, ha nincsenek, kegyes praesbiterialis személlyeket, akik egybenvetett vállakkal, ha hol kívántatik, a megyebéli közönséges terheket kegyes szíveken hordozzák. Az egyházi atyafinak és a megyének szükségeit megtekintsék és arról tenni keresztyéni érzékenységgel kívánnyanak. Ezen szent praesbiteriumnak ajánlya a Szent Visitatio azt is, hogy az egyházi szolgának bérit esztendőről esztendőre restantiaba menni ne engedjék, hanem az ekklézsiai esztendőnek végével bészolgáltattni ne terheltessenek. Annak pedig végire járni hitelesen, micsoda állandó bonuma lett térjen az ekklézsiainak, ha megvagyon, hol és micsoda securitas alatt [155] vagyon, ha nincsen pedig, hová lett, ki és micsoda haszonra fordította, végire menni a tekintetes domesticus curatoratus az írt praesbiteriummal egyetértőleg szoros kötelességének tartsa, hogy akárkinél légyen az a fundus, ha nem maga hellyén vagyon incassáltassék, és a fundatoroknak céljok szerint elocáltassék. 3-0. Panaszul jöve a béadott perceptum és erogatum alkalmatosságával a Szent Visitatio eleibe, hogy loci minister őkegyelme a szent megyének némelly állandó fundusul elocált pénzét felvette, és azt ollyan hellyre költötte, amellyet a szent megye individuumai magok személlyesen a régi szokás szerint kipótolhattak volna. A minister megvallya a maga részéről azt, hogy kéntelenségből rendes szokás ellen igyekezett ugyan e dolog, az oláh zenebona által esett közönséges romlás miatt, amelly minthogy nemcsak a megyét, hanem annak különös tagjait is úgy erőtelenítette, hogy kéntelen volt az akkori curator a pusztaságban bészállott ministert arra a fundusra igazíttani, amelly egyedül maradott vala fel. De meggondolván a Szent Visitatio a dolgot, illendő consideratioval benne eszerint végez: Reá felel a minister, hogy megbizonyíttya hitelesen 1-sőben azt, hogy hír nélkül az állandó fundushoz nem nyúlt, hanem arra a curator által az ekklézsiának akarattyából igazíttatott és facultáltatott. 2-do. Hogy azt in casu extremae necessitatis cselekedte, s tartozik is ezt, mindeniket megbizonyíttani hitelesen, amellyet ha cselekedhetik [156] őkegyelme magát megmenti, úgy mindazonáltal, hogy az ekklézsia igazíttatik a maga kárát azon keresni, aki az ekklézsiának illyen állandó fündussát megcsonkította, ha pedig meg nem bizonyíthattya a loci minister a fenn említett dolgokat, úgy tartozik a tekintetes szent ekklézsiával complanálni és a dolgot eligazíttani csendesen.
