Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 2. Hátszeg - Marosillye (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-2.) Kolozsvár 2005.
Lozsád
434 Lozsád, 1802 1802 [577] Sancta Visitatio Canonica ecclesiae reformatae Losádiensis per reverendum ac clarissimum dominum Martinum Soldos, venerabilis tractus Hunyadensis et Zarándensis proseniorem, nec non Michaelem Barta praefati tractus ordinarium notarium, 8™ Mártii 1802. facta. Az holott is jelen voltanak a parochialis háznál: 1. Helységbéli egyházi atya fi, tiszteletes Vitályos Gábor uram és oskolamester Borsos Sámuel őkegyelme. 2. A nemes ekklézsiának tagjai közzül a consistorialis személlyek: domesticus curator Fekete Sándor, Vintze László, Márton Farkas, Hertzeg János, István, Sámuel, Zudor Péter, Farkas Adám, egyházfiak Fekete Péter és Farkas János uraimék. 35 2 I. A jelenlévők megkérdettettek, hogy a nemes ekklézsia részéről a tiszteletes egyházi atyafit fúnctiojára és accomodatiojá[ra] nézve miképpen commendálják? Mellyre közönségesen azt felelék, hogy tudtokra nincsen senkinek semmi panassza őkegyelme ellen. II. Megkérdettettvén a tiszteletes egyházi atyafi is, hogy miképpen commendálja a maga hallgatóit a templom gyakorlásáról, a sacrumokkal való élésről s magához való alkalmaztatásokról. Ezt feleié, hogy akik ezelőtt nem gyakorolták a templomot és feladattak volt, már jobb oldalokra fordultanak és a negligentiara nézve senkit fel nem ád. Hanem vágynák az ecclesiaban más tekintetben botránkoztatok, tudniillik némely versengő házasok, név szerint Gálfí József káplár és felesége, Ferentz Ágnes, úgy Fekete Áron és felesége, Vintze Klára, kik a venerabilis presbitériumtól meginttettek az edgyütt való csendes és békességes lakásra, de a jó intésnek hellyet nem adtak. III. Panaszolja a tiszteletes egyházi atyafi, hogy némely bébírók conventiojában írt papi bérét nem adják meg, amint eziránt másszor is panaszolt, és akkor a venerabilis presbyterium kötelezte volt magát arra, hogy eszközölni fogja azoktól is a papi bérnek a kiszolgáltatását. Ennek kieszközlését most újra is ajánlya a Szent Visitatio a venerabilis presbyteriumnak annyival is inkább, hogy hazánk törvényében világos articulus vagyon erről, hogy a possessorok, ha szintén másutt, és nem az ekklézsiában laknak is, papi bért tartoznak adni. Melly szerint ebben procedáljanak a méltóságos Fő Consistoriumtól adatott regulamentum szerint, és azokon, kik azoknak jószágokat arendaban tartyák, exsequálják. Azok az arendatorok nevezetesen a Zudor Sámuel posteritassi. IV. Megkérdettettvén az oskolamester iránt is a jelenlevők, jóról commendálák. Ki is a Szent Visitatio előtt exament producála és mind a [578] maga szorgalmatosságának, mind tanítványai előmenetelének igen szép s dicséretre méltó jeleit mutatá. Szám szerint 68 tanítványi valának: 41 fiú, 2 [!] leánygyermekek. V. Fennforgott ezután, hogy olyan szülék is volnának az hellységben, kik gyermekeikre nézve igen érzéketlenek, az oskolába tanulás végett szorgalmatoson azokat fel nem jártattyák. A Szent Visitationak eziránt ezelőtt tett rendelése most is felolvastatott, vigoráltatott, és annak observáltatása a venerabilis presbyteriumnak hathatósan ajánltatott. VI. Megszóllíttatván a feladattatott botránkoztató versengő házasok: a. Káplár Gálfí Jósef őkegyelme instantiajában panaszlá a Szent Visitationak, hogy felesége, Ferentz Ágnes adott hitéről elfelejtkezett, tartozó hűségétől elhajlott, és míg maga a táborban volt, máshoz adta magát, kitől talám inpraegnáltatott is. A bépanaszoltatott is megjelenvén egy elsőben ugyan tagadá vétkét, de végre a Szent Visitatio színén 15 személlyek előtt megvallá, hogy Ferentz Jánossal, akivel hírben forgott, valósággal tisztátalankodott. És eszerint a panaszlónak, ha a bépanaszoltatottnak meg nem enged, út nyílék a következő Partialison az elválás iránt való keresetre. Azonban, hogy mind iíjú Ferentz János, mind Feretz Ágnes reconciliáljon, ítéltetik. 35 2 HuZaL-Jkv. 1/5. 577-579.
