Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Vizitációk a Hunyad-Zarándi Egyházmegyében

7 Vizitációk Vizitációk a Hunyad-Zarándi Egyházmegyében Bevezetés Egyháztörténeti szempontból igen értékes forráskiadványt tart kezében az olvasó: a volt Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye gyülekezeteinek történeti kataszterét. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszéke már évek óta szorgalmazza és végzi az Erdélyi Református Egyház múltjára vonatkozó források felkutatását és közlését. 1999-ben az Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek (EREF) sorozatban napvilágot látott Bod Péter 18. századi egyháztörténész sokáig elveszettnek vélt kézirata az erdélyi református zsinatok végzéseiről,

1 amelyik - az EREF kiadványainak jellegét és célját tekintve - csak részben illeszkedik a sorozatba. Külön sorozat elindítása vált szükségessé 2001ben Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok cím alatt, amelynek első két eddig megjelent kötete a zsinati végzések kiadásának 1881-ben megszakadt sorát kívánta folytatni.

2 Az erdélyi református egyháztörténet-írás szempontjából ítélve, a zsinati végzések után fontossági sorrendben - szerény megítélésünk szerint - az egyházlátogatások (vizitációk) és az egyházmegyei (parciális) zsinatok jegyzőkönyvei következnek. Ennek fontosságára "figyeltek fel az utóbbi időben határon innen és határon túl, hiszen Erdélyben Csáki Árpád és Szöcsné Gazda Enikő sajtó alá rendezte az Orbai Református Egyházmegye kora újkori egyházlátogatási iratait,

3 az anyaországban pedig Dienes Dénes sárospataki teológiai tanár nemrég közölte a Tiszáninneni Református Egyházkerület négy egyházmegyéjének 16-17. századi vizitációs jegyzőkönyveit.

4 Forráskiadási munkánkat nem véletlenül kezdtük a Hunyad-Zarándi Egyházmegye protokollumaival, hiszen az egyházmegye levéltára jelenleg Kolozsváron található az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyüjtőlevéltárában, tehát könnyen hozzáférhető. Másrészt e sajátos tájegység 18. századi története igen jelentős egyháztörténeti szempontból, hiszen azon érdekes korszakot öleli fel, amelyben a 16-17. században még virágzó gyülekezetek egyházi élete lépésről lépésre leépült, az anyaegyházközségek elszórványosodtak, a települések lassan elnéptelenedtek és igen súlyos anyagi gondokkal küszködtek. Megsínylették az Habsburg-ház ellenreformációs törekvéseit, a határőrezredek felállítása is súlyosan sértette önállóságukat és önrendelkezési jogukat,

6 míg a pusztítással járó események (a Horea vezette felkelés és az 1788-as osztrák-orosz-török háború) az egyházmegye területén zajlottak le. A lassú enyészet, a fokozatos elsorvadás, elnéptelenedés, majd teljes megszűnés indokolja elsősorban azt, hogy ezzel a területi egységgel foglalkozzunk (szinte a 24. órában), mely fokozatos leépülés nemcsak a református egyház szempontjából jelent tragédiát, hanem az ott élő magyarság szempontjából is. 1 Bod Péter: Erdélyi református zsinatok végzései 1606-1762. Buzogány Dezső és Sipos Gábor bevezető tanulmányával. Kolozsvár 1999. (A továbbiakban: Bod) 2 Erdélyi református zsinatok iratai. III. 1771-1789., illetve IV. 1790-1800. Sajtó alá rendezte Buzogány Dezső, Dáné Veronka, Kolumbán Vilmos József, Sipos Gábor. Kolozsvár 2001-2002. (A továbbiakban: ERZSI). 3 Az Orbai Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei I. 1677-1752. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Csáki Árpád és Szőcsné Gazda Enikő. Sepsiszentgyörgy 2001. 4 Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16-17. sz.áz.ad. Szerkesztette és az utószót írta Dienes Dénes. Osiris Kiadó, Budapest 2001. (A továbbiakban: Dienes) 5 A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Levéltára az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyüjtőlevéltárában, B 4-es fond, Protokollumok (A továbbiakban HuZaL-Prot.), 1/5. 284. Uo. 537.