Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Algyógy

Algyógy, 1796 55 Dersi Sigmond mpr., arendator. Dállyai Gergely Elek mpr., méltóságos Ugrón János úr gondviselője. Az arbitrativum forum megbírálásáról szólló levélnek felolvastatása után, egybeülének az oskolaháznál a bírák, úgymint tiszteletes tudós igazgató esperest és praeses Soldos Márton uram, tiszteletes tractualis et arbitrativi fori constitutus nótárius Sala Mihálly és tiszteletes [117.] tractualis födirector Vitállyos Gábor uraimék, úgyszintén méltóságos kapitány Eperjesi Sigmond, tekintetes szolgabíró Pogány László és Váradi István urak, akik közül is az utóbb említett úr szóval bíráltaték meg a gróf urak őnagyságoktól. Ezen ülésben hát felolvastaték volt gyógyi pap, tiszteletes Kolosvári Sámuel atyánkfiának restantiáiról szóló listája, mely is aszerint találtaték, hogy a méltóságos possessor urak őnagyságok restálnának, az alább egybeszedett módon: l-o. Méltóságos gróf Kun László úr őnagysága restál Bor veder Búza kalongya Fa szekér 1789-re 25 179 l-re 25 24 1792-re 25 24 1793-ra 25 24 1794-re 25 25 24 1795-re 12'/i 12 '/2 12 Summa 137 37 V2 108 Mely praetensiók felolvastatására őnagysága azt feleié: 1. hogyha a protokollumból vagy másunnan hitelesen megbizonyíttatik 1789-re való restantiarius volta, kész megfizetni. 2. a fáról ez a reflexió, hogy soha papi conventioba nem ígért a maga részéről esztendőnként 24 szekér fát, hanem az egész kastély részéről szoktak őnagyságok esztendőnként annyi fát adni. Már maga őnagysága felit bírván a kastélynak, csak felit adja meg a 24 szekérbéli papi competentiának. 3. azt reflectálák közönségesen, hogy tiszteletes Kolosvári uram Gyógyon létiben elégette a parochia kertyeit, abból az okból, hogy fát nem adnak, tehát ha elébb felépítteti tiszteletes uram a parochia kertyeit, úgy megadják a fát, ha pedig nem építteti meg, úgy meg nem adattatik a fája. Tiszteletes Kolosvári uram pedig tagadja a parochiális kertek elégettetését, de amint mondják, ha égetett volna is el valamit, azt nem az eklézsia, hanem maga építtette volt maga erején és költséges fáradozásán. Erre pedig azt reflectálák, hogyha maga építtette is, nem másokkal, hanem az eklézsia zselléreivel építtette azokat, mivel a [118.] zsellérek úgy voltak tiszteletes úrnak általadva, hogy a közönséges haszonra nézve azokkal építtesse fel a kerteket és conservállya. 4. A búzáról való reflexiója őnagyságának az, hogy az 1794-re s 95-re azért nem adódott ki, mivel már azelőtt régen el kellett volna tiszteletes úrnak, a Fő Consistorium rendelése szerint, Gyógyról tétetődni, és ha szintén el nem tétetődött is, de őnagysága mégis már ekkor nem esmérte és tartotta helység papjának. 5. A borról való reflexió ez: hogy őnagysága 179l-re és 92-re competáló 50 veder bort megküldötte volt tiszteletes úrnak, de tiszteletes uram el nem vette, hanem visszaküldötte ezt mondván, hogy savanyú, holott megbizonyítya őnagysága, hogy 80 pénzeken adták el vedrit. A több esztendőkre pedig azért nem adatott ki, mert már számot tiszteletes uramhoz nem tartott őnagysága. Tiszteletes uram pedig a kiadatott 50 veder borról egy testimoniummal bizonyítt, hogy a bor a korcsomákon megromlott és mással öszvezagyvalt bor lévén, azért nem vette el. Mely